Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bekövetkezett, aminek megelőzése az egyik célja volt a közös európai valuta létrehozásának: úgynevezett részleges államcsődben lévőnek nyilvánította az S&P Görögországot, az eurózóna egyik tagját - jelentette a Dow Jones. Az ország adósságai már eddig is CC osztályzatot kaptak, ami éppen hogy csak a csőd felett van.
A hitelminősítő - akárcsak két társa, a Fitch és a Moody\'s - már korábban jelezte, hogy fizetésképtelenségnek fogja tekinteni, ha az ország visszamenőleges hatállyal értékvesztéssel járó kötvénycserére kényszeríti állampapírjai tulajdonosait arra hivatkozva, hogy meghatározott többségük ezt \"önkéntesen\" is hajlandó végrehajtani. A görög parlament a múlt héten fogadta el ezt a jogi lehetőséget, ami lényegében csak beindította az S&P leminősítésének procedúráját.
Láttuk előre
A görög pénzügyminisztérium szerint a hitelminősítő lépése várható volt, amivel a második EU-IMF hitelprogram egyik elemeként számoltak. A döntés nyomán nem kell a görög bankok bedőlésével számolni, mert a kezükben lévő hazai állampapírok leértékelődése ellen biztosítékokat építettek be a 130 milliárd eurós csomagba, azaz feltőkésítik a pénzintézeteket - tette hozzá a tárca közleménye.
Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője hasonló nyilatkozatot tett. A leminősítés a kötvénycsere feltételeinek meghatározásakor figyelembe vett paraméterek egyike volt - szögezte le. Juncker is jelezte, hogy a görög bankok likviditási igényeivel számoltak az ügylet lebonyolítása során.
Közben az Európai Központi Bank (ECB) is bejelentette, hogy átmenetileg felfüggeszti a görög állampapírok fedezetként történő elfogadását, a bankoknak szükséges likviditást az eurózónás központi bankoknak kell biztosítaniuk az úgynevezett \"sürgőségi likviditási támogatásra \" (ELA) szánt keretből, addig, míg az ECB és Görögország között született megállapodás nem aktiválódik, amelynek értelmében Görögország az EFSF-től 35 milliárd eurós forrást kap, amelyet készenléti keretként átad az ECB-nek annak érdekében, hogy a jegybankok továbbra is elfogadhassanak görög eszközöket. Az intézkedés március közepétől lép életbe.
Ketyegő cds-ek
A nagyobb kérdés az, hogy a kötvénycsere nyomán érvényesíthetővé válnak-e a görög államkötvényekre kötött hitelbiztosítások. A hitelbiztosítási felárak kifizetéséről határozó International Swaps and Derivatives Association (ISDA) holnap dönt ebben a kérdésben. Uniós tisztviselők attól tartanak, hogy a hitelbiztosítások széles körű érvényesítése tovagyűrűzhet az eurózóna egész pénzügyi rendszerén, és felerősítheti az adósságválság káros hatásait.
Görögország a magánhitelezők kezében lévő 200 milliárd euró adóssága átalakítására törekszik, amelynek során ennek több mint felét, 107 milliárdot leírnának a követelésekből. Ha nem jelentkezik elég pénzintézet a kötvénycserére, akkor a görög állam azonnal csődbe megy.
Vissza lehet jönni
Az S&P azt is jelezte, hogy ha a kötvénycsere sikeresen befejeződik, akkor ismét CCC-re emelheti a görög adósságokra adott minősítését, azaz kissé a csődöt jelző szint fölé emelheti osztályzatát. Ezzel azt fejezné ki, hogy a gazdasági kilátások az akció ellenére bizonytalanok maradnak, és az adósságállományt is csak viszonylagosan, korábbi tarthatatlan szintjéhez képest sikerült mérsékelni.
A Fitch korábban azt jelezte, hogy az adósságcsere után viheti le ideiglenesen a szelektív fizetésképtelenség szintjére osztályzatát, a Moody\'s egyelőre nem mondta meg, mikor tehet ilyen lépést. Mindhárom hitelminősítő egyetért azonban abban, hogy amikor egy kötvénycserében az újonnan kibocsátott papírok kevesebbet érnek a régieknél, akkor fizetésképtelenségről beszélünk, függetlenül attól, mennyire \"önkéntes\" a hitelezők részvétele ebben.
