Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gyorsult a fogyasztói árak emelkedése januárban az Egyesült Államokban, ám az elemzők többet vártak a 0,2 százalékos havi fogyasztói árindexnél. Éves összevetésben 2,9 százalék volt az infláció − ez visszaesést jelent a decemberi 3,0 százalékhoz képest −, a Federal Reserve által leginkább követett mutató, az élelmiszer- és üzemanyagárak figyelmen kívül hagyásával számolt maginfláció pedig 2,3 százalékot mutatott, ami hároméves csúcs. A múlt csütörtökön közzétett termelői árindex jelentős, 0,4 százalékos havi növekedést mutatott, elsősorban az újra emelkedésnek indult nyersanyagárak miatt.
Az éves összevetésben 6,1 százalékot, havi alapon pedig 0,9 százalékot ugró energiaárak dobták meg leginkább a januári fogyasztói inflációs adatokat is, és elemzők szerint a geopolitikai feszültségek miatt magasan stabilizálódott olajárak hosszú távon is fenyegetést jelenthetnek a gazdaságra: annak ellenére növelik az inflációs nyomást, hogy a növekedésnek sem tesznek jót. Az élelmiszerárak kevésbé, éves alapon 4,4 százalékkal, havi összehasonlításban pedig 0,2 százalékkal lettek magasabbak.
A Federal Reserve szempontjából a magas maginfláció okozhatja a fejfájást, hiszen a piaci szereplők egy része által követelt új eszközvásárlási program elvileg további lökést adhat az árak emelkedésének − igaz, ennek eddig csak korlátozott hatása volt. A Fed − és a hírügynökségeknek nyilatkozó legtöbb közgazdász − szerint ezért az év első felében mérséklődni fog a fogyasztói árindex, különösen a magas tavalyi bázis, valamint a munkaerőpiac állapotának gyengesége miatt, ezért a maginfláció felfelé kapaszkodása miatt sem kell aggódni, hiszen az inkább a korábbi energiaár-emelkedések beépülése miatt ilyen makacs. Ebből a szempontból tehát a kiegyensúlyozott inflációs várakozások inkább arra utalnak, hogy nyugodtan léphet az amerikai jegybank, egyelőre nem kell tartania az inflációs spirál kialakulásától. Sőt a valamivel magasabb infláció akár kívánatos is lehetne − állítja a Wharton School of Business közgazdásza, Justin Wolfers −, hiszen az általában ösztönzi a vállalkozási kedvet. Márpedig a Fednek nem csupán az árstabilitás, hanem a teljes foglalkoztatottság biztosítása is feladata.
