Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eurózóna nagy részében zsugorodott a gazdaság teljesítménye 2011 utolsó három hónapjában. A legnagyobb jelentősége a magyar gazdaság szempontjából a német GDP kismértékű, negyedéves alapú csökkenésének van, igaz, a 0,2 százalékos zsugorodás egytized százalékponttal jobb az elemzői várakozásoknál, és éves összehasonlításban így is 2 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye (a harmadik negyedben még 2,7 százalék volt a növekedés éves alapon). Ezek még csak a nemzeti statisztikai hivatalok gyorsbecslései, a részletes, szektorokra bontott adatokra még várni kell. Elemzők szerint nem kell aggódni, hiszen az összes jelentős német konjunktúramutató − az Ifo és a Zew befektetői hangulatindexei, valamint a Markit beszerzési menedzserindexei − arra enged következtetni, hogy átmeneti volt a megtorpanás, és az idei év első két hónapjában már gyorsan javul a helyzet.
Franciaország hozta a pozitív meglepetést, ugyanis itt is visszaesést vártak a szakértők, ehhez képest a gazdaság minimális, kéttized százalékos növekedést ért el; az elemzők a második legnagyobb európai gazdaság esetében is optimisták, és legkésőbb a második negyedévtől kezdve dinamikus bővülést várnak. Az eurózóna kisebb, ám versenyképes államai között a stagnáló Finnország tudta még elkerülni a recessziót, Szlovákia GDP-je pedig majdnem egy 1 százalékkal bővült. Ezzel szemben Ausztriában, Hollandiában és Észtországban is esett a GDP negyedéves szinten − ám egyedül a háztartások magas adósságállományával sújtott, és immár hivatalosan is recesszióba csúszott holland gazdaságban romlott a gazdaság teljesítménye éves összevetésben is.
Lényegesen rosszabbak a makrogazdasági körülmények az európai valutablokk déli részén, ahol felgyorsítja az egyébként is versenyképtelen gazdaságok esését, hogy az adósságválság miatt a kormányok a korábbiaknál is súlyosabb kiadáscsökkentésekre kényszerültek. Olaszország hivatalosan is recesszióba csúszott, hiszen a tavalyi harmadik negyedév után tovább zsugorodott a gazdaság, és az elemzők a kormány minden növekedésösztönző intézkedése ellenére idénre se várnak jobbat. Az IMF szerint 2,2 százalékos, az olasz jegybank szerint pedig 1,2−1,5 százalékos recesszión mehet keresztül idén Olaszország. A fejlett világ legmagasabb munkanélküliségi rátájától szenvedő Spanyolország is a recesszió határán egyensúlyoz, a mostani GDP-esés előtt stagnált a mutató.
Portugáliában negyedévről negyedévre egyre aggasztóbb volt a helyzet: a tavalyi első negyedévi félszázalékos GDP-csökkenés az év végére fokozatosan 2,7 százalékra romlott. Görögország pedig lassan világrekordot dönt ötödik éve tartó recessziójával, elemzők szerint elképzelhető, hogy mire újra növekedésbe vált a gazdaság, 30 százalékos GDP-csökkenést szenved el. Ez több lenne Lettország (24 százalék) és Argentína (20 százalék) közelmúltbeli, sőt az Egyesült Államok harmincas évekbeli 29 százalékos GDP-zuhanásánál is − a negatív rekorder Oroszország, ahol 1989 és 1998 között 44 százalékot zsugorodott a gazdaság, ami egyelőre megdönthetetlennek tűnik.
