Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alapvető problémákat − így a foglalkoztatottság javítását, a növekedés gyorsítását vagy az államadósság csökkentését − az IMF hasonlóan látja, mint a magyar kormány, ám a megoldásoknál jelentős különbségek vannak − jelentette ki Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviseletének vezetője az amerikai kereskedelmi kamara (AmCham) üzleti fórumán. Véleménye szerint az IMF által javasolt hosszú távú strukturális reformok kevésbé lesznek fájdalmasak, mint akár a brutális, egyszeri kiadáscsökkentések. A magyar kormánynak a stabilitásra és a növekedésre kell koncentrálnia − hangsúlyozta Ivascsenko. Úgy látja, a fiskális politikában nincs komoly mozgástér, ezért az adósság csökkentése prioritás kell legyen. Ehhez pedig a befektetőkkel el kell hitetni, hogy a radikális kockázatokat mellőző alapforgatókönyvvel az államadósság csökken. A monetáris politika előtt viszont az \"óvatosságon\" túl semmilyen mozgástér nincs az IMF szerint, hiszen a magas kockázati prémium és a devizaadósságok lehetetlenné teszik az aktívabb jegybanki politikát; a jobb pénzügyi szabályozás viszont sokat segítene.
Érdemes volna az Orbán-kormánynak strukturális szemlélettel közelítenie a munkaerőpiachoz is − tanácsolta Ivascsenko, aki szerint a munkaerő-piaci torzítások visszaszorítása emelné a foglalkoztatottságot. Az irodavezető e témában került legközelebb a magyar kormány explicit bírálatához, amikor felsorolta azon tényezőket, amelyekkel a befektetői hangulatot és a gazdasági kormányzás minőségét javíthatná a kabinet: a válságadók, a kormányzati kommunikáció kiszámíthatatlansága, valamint a jog uralmával és az intézmények függetlenségével kapcsolatos kételyek mind rombolják Magyarország befektetői megítélését, ami a növekedéshez szükséges tőkebeáramlást korlátozza.
A legnagyobb kihívás Magyarország számára a gyenge növekedés, hiszen még az előző válság után sem indult be valódi fellendülés − állapította meg Ivascsenko. Egyrészt a növekedés szinte kizárólag az exportteljesítménytől függ, így a kereskedelmi partnerek lassulása fokozottan érinti a gyenge belső kereslettel sújtott országot. Másrészt az állam, a cégek és a háztartások adósságait is nagyrészt külföldi intézmények finanszírozzák, márpedig az eurózóna bankjai rég nem látott mértékben építik le hitelállományukat. Legutóbbi prognózisában 0,3 százalékos GDP-növekedést adott a magyar gazdaságra az IMF, ám ennek felülvizsgálata már zajlik − Ivascsenko nem árulta el, hogy az új előrejelzés már recesszióval számol-e.
