Nem méltányos, nem ésszerű, nem helyénvaló, és nem szolgálja a közérdeket − ezen az alapon utasította el a manhattani körzeti bíró, Jed S. Rakoff az USA értékpapír- és tőzsdefelügyelete (SEC) és a Citigroup peren kívüli megállapodását, amivel felforgathatja a válság alatti visszaélések büntetésével kapcsolatos eddigi gyakorlatot. Az amerikai banknak 285 millió dolláros bírságot kellett volna fizetnie, mert 2007-ben − a Goldman Sachshez és a JP Morganhez hasonló ügyével nagyjából megegyezően − félrevezette ügyfeleit: olyan jelzálogalapú értékpapírokat adott el nekik, amelyekről tudta, hogy hamarosan semmit nem fognak érni, sőt, short pozíciókat vett fel azokkal szemben.
A Citigroupnak az ügyletből származó profit kis részét, a kamatterhet és egy elhanyagolható bírságot kellett volna kifizetnie az egyezség értelmében. Rakoff felhívta a figyelmet: a Citigroup visszaeső bűnöző, hiszen korábban kétszer is rajtakapták hasonló manőveren. A bíró szerint az is kifogásolható, hogy \"mulasztással\" gyanúsítják az ügyfeleit tudatosan félrevezető bankot, a peren kívüli megállapodások pedig meggátolják, hogy az igazság minden részlete kiderüljön. A manhattani bíró nem először kerül reflektorfénybe az SEC-t túl puhának találó ítéletei miatt, 2009-ben például annak kapcsán semmisített meg egy peren kívüli megállapodást, amikor a Merrill Lynchet felvásárolta a Bank of America.
