Több pénznyomtatást szeretne az OECD

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az eurózóna válsága továbbterjedéssel fenyeget − mondta a fejlett országokat összefogó szervezet vezető közgazdásza, Pier Carlo Padoan −, a valutablokk vezetői ugyanis nem tudtak hiteles válságkezelési csomaggal előállni, az így kialakult helyzet pedig a bankszektor destabilizálódásán keresztül súlyos recesszióhoz vezet. Padoan szokatlan javaslatot is tett: eszerint az ECB korlátozhatná az államkötvények hozamát − vagy megállapíthatna egy legalacsonyabb szintet az árfolyamuk szempontjából −, hogy a piaci szereplők biztosak legyenek benne, egy bizonyos szint után is lesz vevő kötvényeikre. Emellett az európai jegybank mérlegfőösszegének azonnali és nagyarányú emelése, valamint az európai mentőalap, az EFSF szintén sürgős feltőkésítésére lenne szükség Padoan szerint a piaci pánik csitításához.

Egészen drasztikus mértékben rontotta le az OECD a növekedésre vonatkozó várakozásait a fél évvel ezelőttihez képest. A globális GDP bővülése az idei 3,8 százalékról 3,4 százalékra lassulhat jövőre, miközben májusban még 4,6 százalékot reméltek. A fél évvel ezelőtti prognózisokhoz képest lényegesen rosszabbak az újak az összes ország szintjén is: Németországnak a 3 százalékos helyett mindössze 0,6 százalékos növekedéssel kell beérnie, az eurózóna pedig ennél is gyengébben, 0,2 százalékkal bővül csak jövőre a májusban jövendölt 2 százalék helyett. Magyarország esetében ennél is pesszimistábbak a szervezet elemzői, jövőre ugyanis több mint félszázalékos recessziót tartanak valószínűnek. A világkereskedelem az új prognózis szerint 4,8 százalékkal nő csupán jövőre a fél éve jósolt 8,4 százalék helyett.

Érdekes részletre mutatott rá az elemzéssel kapcsolatban Paul Krugman, a New York Times Nobel-díjas publicistája: 2010 elején éppen az OECD elemzői voltak azok, akik mind a költségvetési, mind a monetáris politika terén nagyobb szigorúságot követeltek. A közgazdász szerint kár, hogy a politikusok megfogadták a szervezet akkori tanácsait, hiszen a gazdaságélénkítő intézkedések elégtelensége − például az ECB-kamatemelések, valamint az amerikai és európai költségvetési kiadások lefaragása − miatt került ilyen nehéz helyzetbe a világgazdaság.