Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a legdurvábban − a Standard & Poor\'s (S&P) és a Moody\'s milánói irodáinak nyomozók általi felforgatásával − Olaszország reagált eddig a leminősítésre, a kormányok értetlenkedő vagy dühös reakciója inkább a szabály, mint a kivétel az utóbbi két év tapasztalatai alapján. Amióta Görögország 2009 decemberében bejelentette, hogy költségvetési hiánya két és félszer akkora, mint a korábban bejelentett, és egyre több ország közpénzügyi helyzetéről kezdtek a piacon eluralkodni a kétségek, sokféle reakciót láthattunk a kormányoktól a hitelminősítők lépéseire. Az államkötvényhozamok és cds-felárak elszállása gyakran megelőzte és így előre jelezte az általában az események után kullogó hitelminősítők döntéseit, ám egy-egy leminősítés − és különösen a bóvlisávba való száműzés − esetenként komoly, akár száz bázispontos ugrást okozott a befektetők által figyelt mutatókban.
Az eurózónán belül jelenleg három ország rendelkezik bóvliszintű (befektetésre nem ajánlott) minősítéssel: a három nagy ügynökség egyöntetű véleménye szerint Görögország besorolása a legrosszabb az egész világon (a Moody\'s szerint Ca, az S&P szerint CC − negatív kilátással −, a Fitch szerint pedig CCC), és nem mindegyik minősítő ajánlja befektetésre a portugál és az ír adósságokat sem. A Moody\'s-nál Írország idén július óta a spekulatív kategória felső sávjában van, Ba1 besorolással, miközben az S&P-nél és a Fitchnél még több lépcsőfok választja el a bóvlitól (igaz, mindkét esetben negatív a kilátás). Portugália adóssága a Fitch és a Moody\'s szerint is a spekulatív sávba tartozik.
Közös a három bajba jutott eurózónatagban, hogy nem képesek szuverén jegybanki politika végrehajtására vagy a fizetőeszköz leértékelésén keresztüli kiigazítására, ezért csak külső segítség és brutális belső megszorítások kombinációjával tudnak úrrá lenni a válságon. A S&P napokban közzétett elemzése szerint messze Írország tette a legtöbbet az adósságállomány leszorítása érdekében − ez az ír kötvényhozamokon is meglátszik (eddig a válságba jutottak közül egyedül Írország tudta visszatornázni tízéves kötvényhozamait tartható, hét százalék alatti szintre). Elemzők szerint ebben nagy szerepet játszhatott, hogy az ország vezetői nem kezdtek összeesküvést keresni a kötvénypiaci támadások és az azt követő leminősítések mögött, hanem teljes egyetértésben láttak hozzá a költségvetési kiigazításhoz. Görögországban és Portugáliában lényegesen kevésbé fogadták el a piacok ítéletét a politikusok, ami a megszorítások hitelességét is kétségbe vonta a befektetők szemében.
