Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre kevesebb olyan intézményi befektető van, amelyik automatikusan a hitelminősítők besorolásaihoz köti döntéseit, számos piaci szereplő szerint ugyanis az ügynökségek gyakran messze a piac után kullognak − derül ki a Reuters elemzéséből. Bár a hitelminősítők harmadik negyedéves eredményein egyelőre nem látszik egyértelműen az előfizetések tömeges lemondása, ám egyre több név nélkül nyilatkozó pénzügyi alapkezelő véli úgy, hogy redundáns a hitelminősítők álláspontjait követni, hiszen a cds-felárak vagy az állampapírok árfolyama sokkal gyorsabban és pontosabban, politikai befolyás nélkül jelzi az adott értékpapír kockázatát.
Korábban különösen a befektetésre nem javasolt minősítésnek volt hatása a piacokra, hiszen a konzervatívabb befektetési politikát folytató, valamint a passzívan kezelt alapok ilyenkor a bóvlinak minősített eszközök automatikus eladására kényszerültek. Ilyen passzívan kezelt alapból azonban a jelenlegi, rendkívül volatilis piaci környezetben egyre kevesebb van. A konszenzusos álláspont szerint a pénzügyi alapkezelők sikeres működéséhez már kevés a hitelminősítők vak követése, azok ajánlásai legfeljebb egy szempontot jelentenek a sok közül. Több intézményi befektető ezért inkább saját elemzőrészlegét erősíti, hogy differenciáltabb eredményeket kapjon. Más kérdés, hogy a hitelminősítők alternatívájaként kezelt cds-piac egyelőre szabályozatlan − nincsenek standardizált kontraktusok, illetve a központi elszámolóház is hiányzik. Így ez a terület szintén csúnya meglepetéseket tartogathat a gyanútlan befektetőknek.
