Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai devizában eladósodott ország, amennyiben rendelkezik a pénznyomtatás jogával, akkor csak elméletileg mehet csődbe, a finanszírozó kockázatát ilyenkor az államadósság elinflálása jelenti. A külföldi devizában való eladósodásnál a fizetésképtelenség veszélye viszont fennáll, így a kérdés, hogy mekkora a lehetősége és az elkötelezettsége az adott országnak a pénzügyi kötelezettségének teljesítésére. A hitelminősítők feladata, hogy a kölcsönfelvevő törlesztőképességét értékeljék, valamint ezzel a kölcsönzőknek, továbbá a másodlagos piacon adósságpapírral kereskedőknek információt biztosítsanak.
A hitelminősítők értékelése a nem hivatalos hitelezőknek szól (azaz a befektetőknek és nem az országoknak vagy a szupranacionális szervezeteknek), az ő hiteleik visszafizetésének kockázatát értékelik − hangsúlyozza a Standard & Poor\'s, amely a politika-gazdaság, valamint a rugalmasság-teljesítmény dimenziót vizsgálja, mielőtt minősítené az egyes országok szuverén adósságát. Az első csoportba az intézményi és politikai kockázatok, valamint a gazdaság szerkezete és a növekedési kilátások tartoznak, míg a második csoportba a gazdaságpolitikai szempontokat és a külfölddel való kapcsolatokat helyezi. Így itt számolja el a külső likviditás alakulását és az ország nemzetközi befektetési pozícióját, a fiskális politika teljesítményét, rugalmasságát, a rá nehezedő adósságterhet, valamint a monetáris politika lehetőségeit.
A másik két nagy nemzetközi hitelminősítő közül a Moody\'s három lépcsőben értékel. Első lépésként a sokkfelfogó képességét elemzi az adott országnak, amelyen belül az ország gazdasági erősségén túl annak intézményrendszerét is vizsgálja. Itt olyan szempontokat vesz figyelembe, mint a tulajdonjog és általában a jogrend tisztelete, a transzparencia vagy a kormányzati tevékenység kiszámíthatósága és hatékonysága. Második lépésként a szuverén adósságot vizsgálja, azaz milyen lehetősége és forrásátcsoportosító képessége van a kormánynak, illetve milyen pénzügyi, gazdasági vagy politikai kockázatok veszélyeztethetik a visszafizetést. Miután a fentieket ötös skálákon értékelte, súlyozásukból harmadik lépésként végül meghatározza az ország kockázati besorolását.
A Fitch Ratings a módszertani tájékoztatásában azon túl, hogy egy hosszú listát ad arról, hogy milyen tényezőket érdemes figyelembe venni a demográfia alakulásától a munkaerőpiac helyzetén keresztül a bankrendszer állapotáig, pár tényező van, amelyet kiemel. A többi intézményhez hasonlóan nélkülözhetetlennek tartják a gazdaságpolitikusokkal készített interjúkat. Itt lehet ugyanis a legtisztább képet kapni arról, hogy az adott ország látja-e az őt körülvevő esetleges nehézségeket, felismerik-e az egyes problémák súlyát. Mindemellett a nemzetközi válságokra való alkalmazkodás képességét, a külkereskedelmi forgalomra termelő ágazatok helyzetét és a politikai kockázatokat emeli ki a Fitch.
