Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Októberben 46,5 pontra zuhant az eurózóna kompozit beszerzésimenedzser-indexe (PMI), tehát a szeptemberi 49,1 pont után még messzebb került a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 ponttól − tette közzé a Markit Economics. Az adat a rendkívül gyenge, 47,2 pontos elemzői várakozásokat sem éri el. A valutablokk szolgáltatói PMI-je is nagyot gyengült: 48,8 pontról 46,4 pontra esett, miközben a korábban nyilvánosságra hozott feldolgozóipari PMI szeptemberről októberre 48,5 pontról 47,1 pontra esett. Újdonság, hogy a korábban még szívósabbnak tartott francia gazdaság csatlakozott Olaszországhoz és Spanyolországhoz: a kompozit PMI már itt is recessziót jelez, hiszen 45,6 pontra romlott az előző havi 50,2 pont után. A francia statisztikai hivatal ugyan stagnáló GDP-re számít az idei negyedik negyedévben, de a jelek szerint a külső és a belső kereslet egyaránt a korábban vártnál is gyorsabban romlik. Ez különösen annak fényében lehangoló, hogy több hitelminősítő is jelezte, hogy csak a gazdaság növekedési pályán maradása esetén hagyja meg a francia adósságok AAA-minősítését.
A magyar exportőrök szempontjából legfontosabb Németországban ugyan ennyire még nem válságos a helyzet − a szolgáltatói szektor PMI-je 50,6 pontra esett és a feldolgozóipari PMI is csak kevéssel mutat a stagnálásnál rosszabb értéket −, ám itt is egyre több jel utal konzisztensen az eurózóna legerősebb gazdaságának megtorpanására. A német ipari rendelésállomány az elemzők meglepetésére súlyosan, 4,3 százalékkal esett szeptemberben augusztushoz képest. Ugyan a rendelésállomány-adat hagyományosan rendkívül nagy kilengéseket mutat (hiszen gyakran torzítják a nagyobb, például repülőgép- vagy vonatrendelések), ám most már három hónapja folyamatosan nagy esések jöttek egymás után. Az eurózónából érkezett rendelések 12,1 százalékkal csökkentek a német vállalatoknál, miközben a belföldi rendelések csak 3 százalékkal estek vissza.
Elemzők szerint a borzalmas adatok utólag is igazolják az Európai Központi Bank (ECB) múlt hét csütörtöki kamatcsökkentését: a vállalatok konjunktúravárakozásai ugyanis jelentős részben a hitelezés nehézkessé válásával párhuzamosan romlottak le ilyen drámai mértékben. Az eurózóna hitelválsága tehát most már beszivárgott a legerősebb országok reálgazdaságába is, a kérdés tehát már az, hogy meddig marad ott − és nem az, hogy sikerül-e elszigetelni.
