Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A görög miniszterelnök − azóta lényegében visszavont − népszavazás-ötlete elképzelhető közelségbe hozta az ország kilépését az eurózónából, amit eddig inkább csak elvi lehetőségként kezeltek a megfigyelők. A dilemma szinte megoldhatatlan, hiszen mind a valutablokkból való kilépés, mind az abban maradás ellen is erős érvek szólnak. Ha Görögország marad a közös monetáris övezetben, akkor évtizedes kiigazítás vár rá, a harmadik IMF−EU segélycsomag után is visszafizethetetlen adóssághegy tornyosul felette − miközben az ezzel szembeni elégedetlenség gyakorlatilag megbénította az amúgy sem hatékony államszervezetet. Számos közgazdász szerint a valutablokk felépítéséből − elsősorban a közös fiskális politika hiányából és a tagországok még mindig eltérő piaci struktúrájából − törvényszerűen következik, hogy a perifériaországok vagy versenyképtelenek maradnak − mint Portugália és Görögország −, vagy az ír és a spanyol ingatlanpiaci lufihoz hasonló eszközárbuborékok alakulnak ki gazdaságukban.
Az eurózónában való maradás mellett szól viszont, hogy ebben az esetben nem biztos, hogy szétesik a görög bankrendszer és a betétesek vagyona is megmarad. Ha ugyanis az ország kilép az eurózónából, akkor az bizonyosan bankrohammal járna, hiszen a régi-új pénznem, a drachma legalább 50 százalékos leértékelődéssel indítana. Egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint a görögök kétharmada ellenezné a drachmához való visszatérést, ami az előbbi adat fényében alacsony aránynak tűnhet.
Két dél-amerikai ország, Argentína és Ecuador közelmúltbeli tapasztalata arra figyelmeztet, hogy az államcsőd és a deviza leértékelése hosszú távon pozitív hatással járhat − véli Kosztasz Lapavitszasz, a London School of Economics görög közgazdászprofesszora. A monetáris politika szuverenitásának visszaszerzésével az ország újra versenyképes szereplőként térhetne vissza a világgazdaságba a fájdalmas leértékelés után − szól a többek között Kenneth Rogoff, Nouriel Roubini és Paul Krugman által is osztott gondolatmenet. Más kérdés, hogy a rövid távon hazardírozásnak ható döntés a sokasodó érvek ellenére is tabu a görög politikai közbeszédben.
