Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyöntetű várakozások szerint két okból sem valószínű, hogy nagyobb horderejű monetáris politikai döntéssel állna elő a Fed e heti kamatdöntésén: egyrészt az amerikai gazdaság meglepően jó jelzésekkel is szolgált az utóbbi hetekben, másrészt az amerikai jegybank ilyenkor jellemzően kivár, a jövő évi költségvetésről ugyanis keveset tudni. A Financial Times szerint ezért inkább a piaci szereplők tájékoztatásának javítására használhatják az ülést: pontosíthatják az inflációs célt, a középtávú monetáris politikai terveket, és tehetnek olyan konkrét kijelentést, amely intervencióként fogható fel.
Ben Bernanke Fed-elnök jellemzően tartózkodik az erős kijelentésektől, más Fed-kormányzók azonban már kockázatosabb tervekről is beszélnek: a chicagói Fed-elnök, Charles Evans szerint például olyan rossz állapotban van a foglalkoztatottság, hogy akár komolyabb inflációs kockázatokat is érdemes felvállalnia a Fednek. Az amerikai jegybanknak egyébként kettős mandátuma van, tehát egyszerre kell törekednie a teljes foglalkoztatottságra és az inflációs kockázatok féken tartására − jelenleg a munkanélküliség 9 százalék körül van, miközben az infláció kiegyensúlyozottabb képet mutat. Evans szerint a Fed ígéretet tehetne, hogy egészen addig nulla közelében tartja az irányadó kamatlábat, amíg a munkanélküliség el nem éri a 7,5 százalékot.
A Fed igazgatótanácsának egy másik tagja, Daniel Tarullo szerint pedig egy nagyméretű jelzálog-fedezetű értékpapír-vásárlást kellene indítani − ennek ugyanis közvetlenebb hatása lenne az amerikai ingatlanpiacra, mint a piacok által fanyalgással fogadott \"csavarás hadművelet\". Tarullo és a többi puhább monetáris politikát támogató Fed-vezető szerint ugyanis az amerikai gazdaság bajait a kereslet gyengeségére lehet visszavezetni, amely aligha áll helyre az ingatlanpiaci helyzet rendeződéséig.
