Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legnagyobb európai bankok a következő két évben 775 milliárd euró eszköztől készülnek megválni, hogy megfeleljenek a szigorodó szabályoknak, meggyőzzék a rövid távú finanszírozást vonakodva teljesítő piacokat és megmeneküljenek az állami mentőakciók elől, ám ez sem biztos, hogy elég lesz − derül ki a Bloomberg elemzéséből. Aligha van ugyanis a jelenlegi piaci helyzetben ennyi vevő, pláne ha az összes európai bank egyszerre borítja rá eszközeit a nem túl kockázatvállaló piacra. A legtöbb bank leginkább részlegeit próbálja eladni: a BNP Paribas-nak például 200 milliárd eurót hozna az Európán kívüli befektetési banki üzletágak eladása. A hitelállományok eladásával viszont már kevésbé lelkesen próbálkoznak a bankok − a PricewaterhouseCoopers elemzője szerint már csak azért sem, mert ezeket gyakran valós, a vevő hedge fundok által megítélt piaci értéküknél magasabb áron könyvelik a pénzintézetek. Emellett a hitelek önmagukban is kevesebbet érnek egy hedge fundnál, mint ha a bank tulajdonában maradnának. A JP Morgan elemzői szerint 150−230 milliárd euró tőkét kell az európai bankoknak bevonniuk ahhoz, hogy megfeleljenek a szigorodó tőkekövetelményeknek.
Ha nem sikerülni elérni az eszközeladásokból remélt bevételeket, akkor jöhetnek a részvénykibocsátások, vagy végső esetben az állami beavatkozás. A témában megnyilatkozó bankvezérek szerint nem is a bankok tőkehelyzete a probléma oka, hanem az államadósság. Márpedig a pénzintézetek kényszerű feltőkésítése tovább terheli az egyébként is nagyon rossz állapotban lévő államháztartásokat − vélte a Deutsche Bank vezérigazgatója, Josef Ackermann. Az MF Global elemzője szerint éppen ez a legnagyobb baj a jelenlegi helyzetben: a bankok finanszírozásának költségei azért szöktek ilyen magasra, mert a piacok rádöbbentek, hogy a pénzintézetek mögött már nem állnak ott az államok.
