Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csupán 9,1 százalékkal bővült a kínai gazdaság a harmadik negyedévben a tavalyihoz képest, ami jelentős visszaesés a második negyedév 9,5 százalékos növekedése után. Az adat ráadásul két éve a legalacsonyabb ütem − és a 9,5 százalékos elemzői konszenzusnál is rosszabb. A világ immár második legnagyobb gazdasága most már harmadik negyedéve folyamatosan lassul: a tavalyi utolsó negyedévben 9,8 százalék, az idei év első három hónapjában pedig 9,7 százalék volt a GDP-növekedés. A megtorpanás nem váratlan, hiszen a kínai exportszektor külső felvevőpiacai alaposan lelassultak, és a magas infláció miatt a kínai gazdasági vezetés is erőteljesen visszafogta a monetáris politikát. A kínai politikai elittől nem független jegybank ötször emelt kamatlábat, és ami ennél is fontosabb: tavaly október óta kilenc alkalommal növelte a kötelező banki tőketartalék-rátát.
A földet érés ugyanakkor megkezdődött − értelmezte a kínai adatokat Jim Chanos hedge fund menedzser, aki hosszú ideje szerepel a pénzügyi sajtóban Kína-pesszimista megjegyzéseivel. Az elemzők között hosszú ideje zajlik a vita arról, hogy Kína évtizedes szárnyalását puha vagy kemény földet érés követi majd − előbbi pusztán a növekedési ráta visszaesését jelentené, utóbbi viszont súlyos és hosszú ideig tartó recesszióval járna. A tegnap közzétett adatokból mindkét oldal kiolvashat olyan jeleket, amelyekből saját nézetét erősíti meg. Chanos szerint például a kínai bankrendszer és az önkormányzatok felfúvódott adósságállománya − konzervatív becslések szerint a kínai GDP 10 százalékát teszik ki a rossz adósságok −, valamint az ezekkel összefüggésben kialakult óriási ingatlanpiaci buborék áll a kínai vezetők jogos félelme mögött; a kínai ingatlaneladások az utóbbi két hónapban 40−60 százalékot zuhantak éves összevetésben.
A legtöbb elemző szerint azonban még nem kell az összeomlástól félni, a következő negyedben aligha csökken 9 százalék alá a növekedés: a belső kereslet növekedése, valamint az ipari termelés vártnál jobb növekedése is a kínai gazdaság erejét mutatja. Nincs azonban konszenzus a monetáris politika irányát illetően; egyes elemzők szerint kitartanak a szigorítás mellett, más piaci várakozások szerint a negatív fejlemények miatt szünetelteti ezt a politikát, vagy akár a lazítást is megkockáztathatja. A világ többi része pedig egyelőre örülhet: miközben a kínai export növekedése 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP-javulást, addig a belső fogyasztás és az import aránya megnőtt − hangsúlyozta a kínai statisztikai hivatal elemzője.
