Kína elszigetelheti magát a fejlett országok pénzügyi válságának hatásaitól, sőt akár mérsékelheti is ezeket, ha belső kínálatát erősítő intézkedéseket hoz − állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ázsiai és csendes-óceáni térségről szóló elemzésében. A legnagyobb távol-keleti gazdaság inkább a külkereskedelmi felvevőpiacain keresztül érezné a sokkhatást, mint a pénzügyi rendszer válságának továbbterjedésével, állítják az IMF elemzői, akik szerint Kínának maradtak még eszközei a várhatóan kieső kereslet pótlására. Ugyanakkor a fejlett piaci kereslet hűlése mellett a 2009-től Ázsiába megindult tőkeáramlás megfordulásának is óriási kockázatai lehetnek a térség gazdasági növekedése szempontjából.
A tegnap közzétett kínai külkereskedelmi adatokból mindenesetre a gazdaság lassulását lehetett kiolvasni: az export hét hónapos mélypontra esett, többek között az erősödő jüan és a gyengülő kereslet miatt. A kivitel szeptemberben 17,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a behozatal 20,9 százalékkal bővült. Az export egy hónappal korábban még 24,5 százalékkal, az import 30,0 százalékkal ugrott meg − ezzel a külkereskedelmi többlet 14,51 milliárd dollárra csökkent szeptemberben az augusztusi 17,76 milliárdról.
A jüan augusztus közepe, az eurózóna adósságválságának elmélyülése óta érezhetően erősödött az euróval szemben; a dollárral szemben ennél kisebb mértékű volt az emelkedés. Az EU-ba irányuló kínai export csak 9,8 százalékkal bővült szeptemberben a 22-22 százalékos augusztusi és júliusi növekedést követően. A kínai importot erősítette, hogy július 1-jétől csökkentették bizonyos áruk, köztük a finomított kőolajtermékek vámját − ennek hatását leszámítva azonban érezhetően csökkent a távol-keleti óriásgazdaság nyersanyagkereslete.
