Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három olyan likviditásbővítő intézkedést jelentett be utolsó ECB-elnöki sajtótájékoztatóján Jean-Claude Trichet, amellyel a több tűz közé szorult európai jegybank cselekvésképtelenségét próbálja feloldani. A piaci konszenzus az utóbbi hetekben egyre erősebben a kamatcsökkentés irányába fordult, ezt Trichet szeptemberi kamatdöntést követő szavai is lehetővé tették volna, és a tegnapi tanácskozáson meg is vitatták ezt a lehetőséget − végül azonban \"konszenzussal, ám nem egyhangúlag\" a tartás mellett döntöttek. Az európai jegybank korábban áprilisban és júliusban is 25 bázispontos kamatemeléssel próbálta elejét venni az inflációs nyomásnak, azóta azonban − lényegében az összes konjunktúramutató alapján − jelentősen erősödtek a növekedést fenyegető lefelé mutató kockázatok.
A nyolc év után leköszönő Trichet azonban több piacnyugtató intézkedést is bejelentett. Ezek között a legfontosabb a novemberben induló, 40 milliárd eurós fedezettkötvény-program, amelyen keresztül az elsődleges és a másodlagos piacon is beavatkoznak az eurózónatagok államkötvény-piacán; ilyen volt már egyszer, 2009 júliusa és tavaly június között, 60 milliárd eurós kerettel. Ezenkívül felújítják az egyéves lejáratú refinanszírozási műveleteket is − ezzel újra korlátlan likviditást biztosítanak a bankoknak, két tenderrel: októbertől 12 hónapra, novembertől pedig 13 hónapra. A harmadik bejelentett intézkedés a jövő év első felére vonatkozik, amikor is havonta egy rövid távú, 3 hónapos tendert írnak ki. Trichet azonban sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy az ECB ezen túl nem hajlandó többet tenni: az európai politikusok követelései ellenére sem hiteleznének az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) számára − az uniós mentőalap tőkével ellátását a tagállamok feladatának tartja a távozó francia jegybankár.
Több tényező is korlátozza az ECB mozgásterét. Az egyik ilyen pusztán monetáris politikai természetű: a szeptemberi inflációs adatok meglepetésre 3 százalékra emelkedett fogyasztói árindexet mutattak az eurózónában, ami már egészen távol van az ECB 2 százalékos céljától. A másik ok pedig az eurózónán belüli politikai erőviszonyokkal kapcsolatos: idén már két konzervatívabb szemléletű német ECB monetáris tanácstag, Axel Weber és Jürgen Stark is lemondott, mivel nem értett egyet a mértéktelen monetáris lazítással és kötvényvásárlási programmal, amelyet az euróválság óta az ECB magára vállalt. A legnagyobb eurózónatag közvéleménye − már csak a húszas évek végének hiperinflációja miatt is − szintén az árstabilitás megőrzését követeli a bundesbanki hagyományok alapján létrehozott ECB-től. Bár Trichet hevesen visszautasította a német kritikusait − mondván, az ECB jobb munkát végzett az infláció féken tartásában, mint maga a Bundesbank −, ám utódjának, az olasz Mario Draghinak megfigyelők szerint már csak származása miatt sem lesz könnyű dolga a német közvéleménnyel, különösen ha rögtön egy kamatvágással indít novemberben.
| − Változatlanul 1,5 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat |
| − Novemberben megkezdi második, ezúttal 40 milliárd eurós fedezettkötvény-programját, amivel eurózónatagok kötvényeit vásárolja az elsődleges és a másodlagos piacon is |
| − Újra korlátlan likviditást biztosít a bankoknak, októbertől 12 hónapra, novembertől pedig 13 hónapra |
| − A jövő év első felére havonta egy 3 hónapos tendert írt ki |
