Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár végül csak a lengyel elnökség alatt, szeptember végére sikerült elfogadni az európai gazdasági kormányzás reformjáról szóló hatos törvénycsomagot, az erről szóló kompromisszum valójában már kialakult az év első felében − védte meg a magyar elnökség sikerét Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen. Más kérdés, hogy ez önmagában még nem feltétlenül lesz elég az eurózóna adósságválságának feltartóztatására, ahogyan az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) júliusi kibővítése sem. Ehhez az államtitkár szerint szükség lenne az uniós döntéshozatali folyamat felgyorsítására is: hiába számít a hatos csomag tárgyalásának kezdete és elfogadása között eltelt 9 hónap észvesztő sebességnek a másfél éves jogszabályalkotáshoz szokott uniós tempóhoz képest, ez még mindig kevés volt ahhoz, hogy a piacokat sikerüljön hosszú távon is megnyugtatni. A legnagyobb magyar külpiacok gazdasági sérülékenysége itthon még erősebben érezteti hatását, ezért az eurózóna válságának kezelését tulajdonképpen nemzeti érdeknek lehet tekinteni.
Hasonlóan nagy a tét Magyarország szempontjából az EU többéves pénzügyi keretével kapcsolatban is. Győri Enikő szerint az Európai Bizottság (EB) induló javaslata rendkívül kedvezőtlen magyar szempontból, ugyanis számos új terület finanszírozását az eddigi politikák, többek között a kohéziós és a közös agrárpolitika rovására tervezik megvalósítani. Az újonnan létrehozandó infrastruktúra-fejlesztési alap, valamint a gazdag tagállamok \"átmeneti régióinak\" támogatását lehetővé tevő javaslat egyaránt felveti, hogy a nettó befizetők önfinanszírozását fogják elősegíteni. A most kezdődő kiélezett vitában a magyar álláspont ezért a tagországok közötti igazságosság érvényesítése lesz majd.
