Az Eurostat adatai szerint szeptemberben 3 százalékra nőtt az éves fogyasztói árindex az eurózónában − ez 2008 októbere óta a legmagasabb érték, és már kereken egy százalékponttal meghaladja az ECB 2 százalékos célját. Augusztusban még 2,5 százalék volt az éves infláció a devizaövezetben. Elsősorban az energia és a ruházati cikkek drágultak, előbbi szinte kizárólag, míg utóbbi is főleg a nyersanyagok világpiaci áremelkedésének tudható be.
Az új inflációs adat rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozza az ECB-t − értenek egyet a közgazdászok. Az európai jegybank ugyanis április óta kétszer is negyed százalékpontos emelést hajtott végre, amivel 1,5 százalékra növelte az irányadó kamatlábat, majd felhagyott az emelési ciklussal. Sőt, Jean-Claude Trichet ECB-elnök már a kamatcsökkentés lehetőségéről beszélt a közelmúltban, mondván, felerősödtek a lefelé mutató kockázatok. A JP Morgan elemzői szerint akár 50 bázisponttal is vághatnak az eurózóna alapkamatán, ám a Reuters körkérdésében szereplő elemzők kétharmada szerint nem lesz változás, legfeljebb a bankoknak nyújtott korlátlan finanszírozási programot hosszabbítják meg. Az új inflációs adatok azonban elvehetik az ECB kedvét a lépéstől; a legtöbb elemző szerint csak mérséklődő inflációs nyomás és súlyos recessziós környezet együttállása esetén lenne hajlandó kamatcsökkentésre az európai jegybank.
