A három lehetséges forgatókönyv közül a jobbik esetén rendezett lesz az államcsőd, és az államkötvény-tulajdonosok 50 százalékos leírást szenvednének el − mondta Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminiszter szocialista képviselőknek egy lapértesülés szerint; a rossz szcenárió a teljes összeomlás és a rendezetlen államcsőd. Ezt követően újra beindult a görög hitelcsomag következő részletével kapcsolatos spekuláció − a görög tőzsde négy százalékot zuhant, a kötvényhozamok és a görög cds pedig még magasabbra emelkedtek −, ami nem meglepő, hiszen kevés olyan nem hivatalos megszólaló van, aki szerint a csomag feltételeit képes lehet teljesíteni az eladósodott ország.
A pénzügyminiszter azonnal magyarázkodni kényszerült, mondván, nem is mondott ilyet, és minden ehhez hasonló pletyka csak eltereli a figyelmet Görögország erőfeszítéseiről − többek között az újonnan kivetni tervezett népszerűtlen adókról, amelyek a hitelezők bizalmát hivatottak szolgálni. A kormány továbbra sem tudott megállapodni az ECB−EU−IMF trojkával a 110 milliárd eurós hitelcsomag következő részletéről, bár a piacok arra számítanak, hogy az októberi részletet még szinte bizonyosan megkapják a görögök. Minden kifelé mutatott határozottsága ellenére azonban valószínűtlen, hogy a görög kormánypárt a közvélemény egyre dühösebb ellenállását látva a végsőkig kitart a nemzetközi hitelezők által meghatározott feltételek mellett.
A másik oldalról, tehát a hitelezők felől is egyre több kétely fogalmazódik meg afelől, hogy a mediterrán ország képes lesz-e teljesíteni a második hitelcsomag júliusban vállalt feltételeit, a hitelezők ugyanis rendkívül elégedetlenek a görög költségvetési lefaragások végrehajtásával. A holland jegybank elnöke, Klaas Knot például arról beszélt pénteken közzétett interjújában, hogy a néhány hónappal ezelőtti helyzettel ellentétben már nem zárható ki teljesen a görög csőd. Az ECB igazgatótanácsában ülő holland tehát szakított az európai jegybank hivatalos álláspontjával, amely továbbra is a júliusi megállapodás teljesítéséről szól.
