Most már a feltörekvő országok szabják a feltételeket

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokat változott a világ a nyolcvanas-kilencvenes évek óta, amikor a fejlődő világ adósságban fulladozó országai a fejlett nyugati országok, illetve a Nemzetközi Valutaalap által előírt kemény strukturális kiigazítási programok végrehajtására kényszerültek a hitelhez jutás fejében. A globális gazdasági viszonyok azonban nagyot változtak azóta, az egyre mélyülő adósságválság alaposan megjavította a deviza- és egyéb tartalékokban dúskáló BRICS (Brazília, India, Oroszország, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) országok relatív helyzetét. A legnagyobb feltörekvők klubja a Reuters értesülései szerint tegnap előzetes tárgyalásokat kezdett a meggyengült európai országok államkötvényeinek vásárlásáról − igaz, egyelőre ellentmondásosak a hírek.

Ven Csia-pao kínai miniszterelnök közölte tegnap: csupán akkor hajlandóak az eurózóna megmentésére, ha az európai országok megfelelnek néhány Kína által szabott feltételnek. Ezek közül kiemelkedik, hogy ismerjék el: Kína teljes mértékben piacgazdaság. A Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint csupán 2016-ban kapná meg ezt a státust automatikusan a távol-keleti ország, ám Ven Csia-pao szerint \"a kínai−európai barátságra utalna, ha ez az elismerés néhány évvel korábban megtörténne\". Az Európai Unió illetékesei azonnal reagáltak: szerintük Kína továbbra sem üti meg teljes mértékben a piacgazdaságok kritériumait, és véleményüket nem változtatják meg.

Több okból is fenntartással kell kezelni a BRICS országok kötvényvásárlásáról szóló híreket. Önmagában néhány jelentős új vevő megjelenése kevés lenne a feszültség mérsékléséhez: ehhez sokkal inkább hitelesnek tűnő forgatókönyvre lenne szükség − hangsúlyozza a legtöbb elemző. Másrészt pedig amíg nincs hitelesnek tűnő megoldási terv, addig a tartalékaikat prudensen kezelő feltörekvő országok részéről lenne őrültség az értéktelen papírok nagy tételben történő vásárlása. Sokkal valószínűbb, hogy inkább a megbízható és rekordalacsony hozamot kínáló német kötvények lesznek a portfólióikat diverzifikálni kívánó országok célpontjai. Nem lehet megfeledkezni a belpolitikáról sem, hiszen a BRICS országokban a fizetések a fejlett országok bérszínvonalának töredékét sem érik el, a gazdagabb országok kimentése tehát jogosan keltene felzúdulást odahaza.

Megoldási ötleteknek azonban nincsenek híján a feltörekvő országok. A tíz évvel ezelőtti államcsődjéből − többek között az árupiaci áremelkedésből sokat profitáló exportszektorának köszönhetően − egészen sikeresen kimászó Argentína korábbi jegybankelnöke, Mario Blejer szerint például egy \"nagy görög csődre\" lenne szükség. Az argentin csődöt levezénylő bankár szerint a görög adósság egyértelműen visszafizethetetlen, az európai politikusok által favorizált \"kis\" államcsőd pedig − amit a piacok az európai bankok görög kötvénylejárat-hosszabbítása óta megtörtént tényként kezelnek − rosszabb hatással jár majd a teljes, rendezetlen államcsődnél is. A hitelcsomagok feltételeként támasztott megszorítások kényszerzubbonyban tartják Görögországot, tovább mélyítve a recessziót, ráadásul nyilvánvalóan nincs semmi értelme a németeknek azért pénzt adniuk a görögöknek, hogy a görögök azt egyre nehezebb feltételek között fizessék vissza, éppen a németeknek − vélte Blejer. Az argentin szakember szerint ugyanakkor egy rendezetlen görög csődből nem következne feltétlenül az eurózóna elhagyása, véleménye szerint az lenne az igazságos, ha Németország és Franciaország fizetné a csődöt, hiszen ez a két ország rengeteget profitál a valutablokkból következő versenyképesség-növekedésből.