Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kudarcba fulladt az a kísérlet is, amely a tíz éve indult dohai forduló maradványaiból próbált volna egy jóval kisebb célokat kitűző megállapodást elérni − értesült a Reuters számos, a tárgyalásokon részt vevő forrásból. A dohai szabadkereskedelmi tárgyalások áprilisi összeomlása után a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) főtitkára, Pascal Lamy javasolta egy \"mini-Doha\" megállapodás elfogadását decemberi határidővel, hogy legalább a kevésbé vitatott pontokat rögzítsék, és ezzel a sok sikertelenség után valamilyen haladást tudjanak felmutatni. A Reutersnek nyilatkozó amerikai, kínai és dél-afrikai tárgyalók azonban egybehangzóan pesszimizmusuknak adtak hangot az egyezség lehetőségével kapcsolatban. A Genfben zajló tárgyalásokat azonban olyan fokú összevisszaság jellemzi, hogy a tárgyalók még a legegyszerűbb napirendi kérdésekben sem tudnak megegyezni, és már most további, többéves késéssel számolnak − a mini-Doha megállapodásba ugyanis a különböző részt vevő országok az összes eddigi napirendi pontot indítványozták, köztük a legnagyobb vitát kiváltóakat is. Egy kínai tárgyaló, Zhu Haitao szerint \"2012-ben nem valószínű, hogy megállapodunk, 2013-ban sem, 2014-ben pedig újra amerikai kongresszusi választások lesznek − 2015-ben viszont talán lesz valami esély\".
A Világbank elnöke, Robert Zoellick szerint Barack Obama amerikai elnök felelős az átfogó megállapodás elmaradásáért. Az Egyesült Államok nem mutatott példát kompromisszumkészségből, és annak ellenére ragaszkodott feleslegesen például a mezőgazdasági támogatásokhoz, hogy azokat a mostani költségvetési reformok során szinte biztosan el fogják venni − vélte a George W. Bush által kinevezett elnök. A feltörekvő országok és számos szakértő azonban tagadja, hogy az amerikai voluntarizmus hiánya lenne a kudarc oka: valójában a fejlett és a fejlődő világ közötti hatalmi és gazdasági egyensúly eltolódása indokolja az egy helyben állást, valamint az, hogy egyszerűen túl nagyok az érdekellentétek, és számos kérdésben az országok inkább védeni akarják hazai piacaikat.
