Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén 37 milliárd, majd a 2019-ig hátralévő években további 423 milliárd euró jó minőségű tőkére lesz szüksége összesen az európai bankrendszernek − derült ki a Basel III-as tőkekövetelmények gyakorlatba ültetéséről szóló európai bizottsági (EB) rendeletet kísérő hatástanulmányból. A jogszabálytervezetet szerdán mutatta be Michel Barnier, az EU belső piacokért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa, aki szerint a 2008-as válság újbóli bekövetkezését hivatott megakadályozni a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által tavaly megalkotott előírás végrehajtása, amit ráadásul az eredetinél is szigorúbb intézkedések kísérnek. Ezek közé tartoznak a követelményeknek nem megfelelő bankok éves árbevételének akár 10 százalékát is kitevő büntetési tételek, illetve a vállalatirányítási elveket átláthatóbbá tevő előírások. Az EB javaslata szerint ráadásul teljesen egységesek lesznek az uniós szabályok: a nemzeti szabályozó hatóságoknak minimális lehetőségük lesz csak arra, hogy szükség esetén magasabb tőkekövetelményeket írjanak elő a kockázatosabb bankok számára − pedig a Basel III-as szabályok ezt lehetővé tennék.
Az új szabályok szerint az eddigi 2 százalékról 4,5 százalékra emelkedik a bankok által birtokolt legjobb minőségű tőkére, a sajáttőke-eszközökre vonatkozó előírás, és ehhez csatlakozna egy 2,5 százalékos tőketartalék, szintén a legjobb minőségű eszközökből. Ezzel összesen a kockázatokkal súlyozott eszközállomány 7 százalékát teszi ki az előírt tőketartalék; emellett a gyengébb minőségű tőkeállományra további előírások vonatkoznak majd. A nemzeti bankfelügyeleti hatóságok néhány esetben, például ha ingatlanpiaci buborék fúvódását észlelik, \"anticiklikus tőketartalékokat\" írhatnak elő, a tőkeállomány legfeljebb 2,5 százalékának megfelelően. Ha ezeknek nem felelnek meg, akkor egyrészt súlyos büntetések várnak a bankokra, másrészt korlátoznák a kifizethető jutalmakat és osztalékokat.
Nem mindenki ért azonban egyet azzal, hogy a megváltozott szabályozás elejét veheti egy új pénzügyi válságnak. A bankok kritikusai szerint messze nem elég a kockázatokkal súlyozott eszközállomány 7 százalékát kitevő tőketartalék − valamint a rendszerszinten fontosabb pénzintézetek 1−2,5 százalékos pótlólagos tőkekövetelménye −, hogy egy súlyosabb gazdasági sokk esetén fedezni tudja a bankok veszteségeit, és éppen ezért különösen súlyos hiba, hogy az EB nemcsak minimumot, hanem maximumot is előírna. A bankok szakmai szervezetei szerint viszont éppen ellenkezőleg, túl szigorú a szabályozás, és súlyos gazdasági következményei lesznek annak, hogy a bankokat tőkeemelésre kényszerítik. A bankok nyereségtermelő képessége mindenesetre legalábbis átmenetileg visszaeshet: a Financial Times kimutatása szerint 2009-ben a száz legnagyobb európai bank profitja összesen 33 milliárd euró volt, márpedig ennek évente a többszörösével kényszerülnek majd tőkeemelésre a pénzintézetek.
Az uniós tagállamok részéről is erőteljes kritika éri a jogszabálytervezetet, márpedig az Európai Parlament mellett az európai állam- és kormányfőknek is rá kell bólintaniuk az EB javaslatára. A brit kormány már jelezte, hogy nem ért egyet a tőkekövetelmények maximálásával, fenntartanák maguknak a jogot a még szigorúbb előírásokra − az EB szerint azonban csak egységes szabályokkal lehetne megelőzni az uniós pénzügyi piacok torzításait és a \"szabályozási arbitrázst\", amikor is a bankok kihasználhatnák a tagállamok különböző szabályozása által nyújtott előnyöket. Németországban és Dániában a tőke fogalmának az eddiginél szűkebb meghatározása jelent komoly problémát számos kisebb banknak. Elemzők szerint nem lesz könnyű dolga az EB-nek, hiszen a tagállamok bankszövetségei féltik a jelenlegi szabályozás nyújtotta előnyeiket, és számos független közgazdász szerint is kétséges, hogy csupán attól, hogy a szabályok egységesek lesznek, az egész európai bankrendszer homogénné válna.
