Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Véget érhet az uniós tagországonként különböző, nemzeti bankfelügyeleti szabályok korszaka − egyes szakértők szerint ez is következhet az EU belső piacokért felelős biztosa, Michel Barnier által ma bemutatandó jogszabálytervezetből. A jogszabály célja a bázeli bizottság tavalyi, a banki tőkekövetelmények szigorításáról szóló megállapodásának gyakorlatba ültetése lesz; a Reuters forrásai szerint az eddigi, tőkekövetelményekkel kapcsolatos rendelkezésekkel ellentétben nem irányelvként, hanem bizottsági rendeletként terjesztik be a jogszabályt. Ez utóbbi jelentősége abban áll, hogy nem a tagállamoknak kell (két év alatt) harmonizálniuk saját jogszabályaikkal, hanem a jogszabály elfogadásától kezdve azonnal hatályos lesz az összes EU-országban − a \"maximális harmonizáció\" alkalmazása pedig azzal jár majd, hogy az országok semmilyen irányban nem térhetnek el az előírásoktól. A tőkekövetelmények technikai részleteit sem a tagállami bankfelügyeleti hatóságok, hanem az Európai Bankhatóság (EBA) fogja meghatározni.
A rendeletre azonban előbb rá kell bólintania az Európai Parlamentnek és az európai állam- és kormányfőknek is; ez utóbbi várhatóan komoly akadály lesz, hiszen számos európai ország − elsősorban Nagy-Britannia − félti pénzügyi szektorának versenyképességét a túl szigorú szabályozástól. A bankoknak a tervezet becslése szerint összesen nagyjából 423 milliárd eurónyi tőkét kell emelniük 2019-ig, hogy megfeleljenek a Basel III-as tőkekövetelményeknek. A Wolff Theiss Bloombergnek nyilatkozó elemzője szerint hasonlóan nagy problémákat okozhat, hogy az új szabályok az eddigieknél szűkebben határozzák meg a tőke fogalmát. A Helaba nevű német tartományi bank éppen ezért vonta ki magát a pénteken közzétett stressztesztekből − igaz, a ma bemutatandó jogszabálytervezet alapján erre már nem lesz lehetősége.
