Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adósságválság a korábban erősen szabályozott munkaerőpiaccal rendelkező eurózónatagokat fokozatosan a dereguláció irányába kényszeríti. A valutaövezet mediterrán tagjainál az Európai Bizottság, az IMF és az OECD szakértői, valamint a munkaadói érdekképviseletek évek óta helytelenítik a munkavállalóknak kedvező jogszabályi kereteket − elsősorban a munkaerőpiacot rugalmatlanná tevő, a középkori céheket idéző zárt hivatásokat −, és a válságra adott válaszként egyre több javaslatukat kénytelenek megvalósítani a bajba jutott országok kormányai.
Az EU−IMF-hitelcsomagra szoruló Portugália és Görögország esetében rendkívül kemény munkaerő-piaci reformokat kötöttek a forrásokhoz való hozzáférés feltételül a nemzetközi hitelezők. E két ország esetében ezért a széles körű tiltakozás ellenére nem kétséges a reformok megvalósítása. Az adósságválságban csak a közelmúltban érintetté vált Olaszországban azonban − számos megszorítás után − még csak most kezdődnek a munkaerőpiac reformjával kapcsolatos egyeztetések − a legtöbb közgazdász a rendkívül merev olasz munkajogi keretekkel magyarázza az ország alacsony termelékenységét.
Spanyolországban a húsz százalék feletti munkanélküliség tette rendkívül sürgetővé a munkaerő-piaci reformok elfogadását, amire végül június végén került sor. José Luis Rodriguez Zapatero szocialista kormánya a szakszervezetek és munkaadók közötti bértárgyalásokról rendelkező harmincéves törvényeket írta felül, miután négy hónap után összeomlott a felek közötti tárgyalássorozat. Nem csupán a tárgyalások váltak azonban rugalmasabbá, hanem egyéb pontokon is bővültek a munkaadók jogai a munkavállalókkal szemben − hívták fel a figyelmet a szakszervezetek. Többek között a munkaidő szabályozása is lazábbá vált, tehát a munkavállalók szabadabban hosszabbíthatják meg vagy rövidíthetik le a munkaidőt. Nem tetszenek azonban a reformok a munkaadói lobbinak sem: a legnagyobb spanyol munkaadói érdek-képviseleti szövetség (CEOE) azért tiltakozott, mert a reform szerint ha nem sikerül megegyezést elérni a rugalmasabbá tett bértárgyalásokon, akkor a korábbi megállapodások maradnak érvényben.
