Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábban is a világ legnagyobb devizatartalékával bíró Kína tovább, immár 3197,5 milliárd dollárra növelte tartalékait a második negyedévben − ez az ázsiai óriásgazdaság GDP-jének 50 százalékát közelíti, és az ország exportszektorának erejét mutatja. A tartalékok szintje azonban egyre nagyobb gondot okoz a gazdasági vezetésnek, hiszen egy ekkora pénztömeget nehéz befektetni, és a legnagyobb kínai problémára, az infláció elszabadulására sem ad választ. Az első negyedben 197 milliárd dolláros növekedés után a második negyedévben újabb 153 milliárd dollárral nőttek a devizatartalékok; ez azt jelenti, hogy a kínai jegybank minden hónapban 50 milliárd dollárt vásárolt, hogy szinten tartsa a jüan árfolyamát. Elemzők szerint ez a politika egyre kevésbé fenntartható, hiszen hiába szigorít Kína számos ponton a monetáris politikáján, júniusban éves összehasonlításban 15,9 százalékkal nőtt az M2 pénzmennyiség, a fogyasztói árindex pedig hároméves csúcsra, 6,4 százalékra ugrott. Az erősebb jüannal úgy tudná mérsékelni az inflációt a kínai vezetés, hogy közben nőne a lakosság vásárlóereje − igaz, a gazdaságot eddig hajtó exportszektor versenyképessége csökkenne. A kínai gazdaságpolitikusok többször ígéretet tettek arra a G8-on és egyéb fórumokon, hogy rugalmasabbá teszik a jüan árfolyamát, ám idén a dollárral szemben csupán 2 százalékot erősödött a kínai fizetőeszköz, miközben egyes elemzők szerint akár 20 százalékkal is alul lehet értékelve.
