Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A június végén közzétett állami becslésnél 3500 milliárd jüannal (540 milliárd dollár) lehet magasabb a kínai önkormányzatok adósságállománya, ezért a kínai bankoknak méretesebb veszteségekre kell felkészülniük, és egyértelmű megoldási terv hiányában a világ második legnagyobb gazdaságának adósságkilátásait is negatívra tehetik − közölte tegnap a Moody\'s hitelminősítő. A kínai hatóságok átvilágítása után 10,7 ezer milliárd jüanos adósságállományt jelentettek, a kínai jegybank pedig 14 ezer milliárd jüanról beszélt korábban − a két becslés közötti eltérés önmagában is arra utalt, hogy áttekinthetetlen, és így nagyon súlyos a probléma. A Moody\'s szerint az állami számvevőszék az átvilágítás során figyelmen kívül hagyta a banki hitelek egy részét, márpedig a hitelminősítő szerint éppen ezek lehetnek a legkockázatosabbak.
A kínai törvények nem teszik lehetővé az önkormányzatok számára, hogy kötvényeket bocsássanak ki, ezért a hatóságok szeme elől elrejtve különféle áttekinthetetlen pénzügyi eszközöket hoztak létre (Napi Gazdaság, június 28.). A Credit Suisse elemzői szerint nagyjából 8800 céget alapítottak a − kötvénykibocsátás mellett a banki hitelek felvételétől is eltiltott − kínai önkormányzatok, hogy nagyívű infrastrukturális és ingatlanfejlesztési projektjeiket finanszírozzák, miután kifutott a 2008-as pénzügyi válság után a kínai jegybank által nyújtott gazdaságélénkítő program. Elemzők szerint a Bank of China és a China Citic Bank hiteleztek kerülő utakon a legagresszívabban az önkormányzatoknak 2009-ben. A Moody\'s szerint a várható kínai önkormányzati csődhullám után akár 12 százalékra is ugorhat a rossz hitelek aránya a hivatalos statisztikák szerint jelenleg 1,1 százalékos szintről. A kínai kormánynak 2013-ig − amikorra a legtöbb önkormányzati hitelt vissza kell fizetni − több ezer milliárd jüanos segítséggel kell majd kimentenie az önkormányzatokat.
A kínai kormány nem csak az önkormányzatokat maga alá temető adósságheggyel kényszerül harcolni: egyre nagyobb problémát okoz a bankok szabályozatlan hitelkihelyezése a magánszektor egészében is − áll a Reuters elemzésében. A kínai monetáris politika legfontosabb eszköze nem az irányadó kamatláb, hanem a jegybank által meghatározott hitelkvóta, ennek ellenőrzése azonban az utóbbi években egyre lazábbá vált. A kvóták és kötelező banki tartalékráták fokozatos szigorítása után így elterjedt a mérlegen kívüli \"árnyékhitelekkel\" való trükközés, ami most már komoly fejfájást okoz a kínai döntéshozóknak.
