Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Peren kívül megállapodott az amerikai tőzsdefelügyelettel (SEC) a JPMorgan Chase egy csalási ügyben, és 154 millió dollárt fizet az egyezség szerint − a SEC vádjait ennek ellenére nem ismeri el. Az amerikai hatóság szerint a bankcsoport félrevezette saját befektetőit, amikor is a Squared nevű, jelzálog-követeléseket tömörítő értékpapírt (cdo) létrehozta: az ebben szereplő követeléseket a Magnetar fedezeti alap választotta ki, és ugyanez a fedezeti alap nagy összegben fogadott a cdo értékvesztésére. Ezt az információt, valamint azt, hogy a cdo-ban szereplő hitelek veszteségesek, nem árulta el a befektetőknek. Az eset kísérteties hasonlóságot mutat a Goldman Sachs korábban nagy botrányt kiváltó Abacus-ügyével, ami után 550 milliós bírságot fizetett a Goldman. Ezt a hasonlóságot állapította meg a SEC illetékese, Robert Khuzami is, aki szerint mindkét eset üzenete az, hogy aki félrevezeti a befektetőket, végül bírságot fog fizetni. A JPMorganhez 150 millió dollár bevétel áramlott be a Squared eladásából, többek között a General Motors nyugdíjalapjának kezelője is vásárolt a később túlságosan kockázatosnak bizonyuló cdo-ból.
A legnagyobb amerikai bankok a jelzáloghitel-válság súlyosra fordulása előtt, még 2007-ben észbe kaptak, és sürgősen szabadulni próbáltak jelzálogalapú eszközeiktől − számos kritikusuk szerint azonban megkérdőjelezhető eszközökkel tették ezt. Az Institutional Risk Analytics elemzője, Chris Whalen szerint a JPMorgant akár 30 milliárd dollárnyi követelés is fenyegeti a most folyó nyomozások szerint. A Magnetar-ügy számos Reutersnek nyilatkozó szakértő szerint foltot ejt a február közepe óta a tőzsdén 15 százalékot eső JPMorgan renoméján. Az ügy ugyanis egyértelművé teszi: a bank nem azért kerülte el a 2008-as válság után a súlyosabb veszteségeket, mert nem vállalt előtte túlzott kockázatokat, hanem azért, mert időben és etikailag megkérdőjelezhető módon megszabadult tőlük.
