Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Morgan Stanley Bank még 2000-ben kérte a Visa Europe-ot, hogy vegye fel tagjai közé, ám a Visa ezt elutasította. Az indoklás szerint a Visa azért tagadta meg a tagságot, mert a Morgan Stanley egy versenytárs (a Mastercard) kártyarendszer tulajdonosa és működtetője, márpedig a szabályzat szerint ilyen szereplő nem lehet a Visa Europe tagja. Ezzel a Morgan Stanley-t megakadályozta abban, hogy az Egyesült Királyságban bankkártya-elfogadási szolgáltatást nyújtson kereskedők számára, hogy Visa kártyákat bocsásson ki, illetve Visa és Mastercard tranzakciókat fogadjon el. A bank az Egyesült Államokban nyújtott ilyen szolgáltatást, amelyet nem honosított meg Európában, így állítása szerint nem is lehetett az a szolgáltatás a Visa versenytársaként felfogható.
A Morgan Stanley az Európai Bizottsághoz nyújtott be panaszt, emellett Anglia és Wales felső bíróságánál (High Court of Justice of England and Wales) is keresetet nyújtott be 2000-ben. A bíróság, amely előtt kártérítési igény is megfogalmazott a bank, a maga eljárást felfüggesztette a bizottsági vizsgálat lezárultáig. A bizottság 2004 augusztusában úgynevezett kifogásközlést küldött a Visának az ügyben.
A Visa és a Morgan Stanley végül 2006 őszén megyezett: a Visa feltétel nélküli tagságot biztosított a Morgan Stanley számára a Visa Europe-ban, a Morgan Stanley pedig visszavonta a Bizottsághoz benyújtott panaszt. Ez azonban a bizottságot nem zavarta.
Tudomásul vette ugyan, hogy a megállapodás megszületett, ám szerinte ezen jottányit sem változtat, hogy 2000 márciusa és 2006 szeptembere között a Visa akadályozta a Morgan Stanley-t. Erre az időszakra pedig akár bírságot is megállapíthat a bizottság - saját hatáskörben. Így is tett, azzal, hogy engedékenyen az inkriminált időszakot nem 2000 és 2006 között állapította meg, hanem csak 2004 augusztusa és 2006 szeptembere között - mivel ekkor küldte meg kifogásait a kártyatársaságnak.
A bizottság szerint a jogsértés súlyos volt, így tekintettel a két éves időtartamra 10,2 millió euró összegű bírságot állapított meg. A Visa érthető módon nem szerette volna ezt az összeget kifizetni, ezért kerestet nyújtott be az Európai Bíróságon. A Visa szerint a Bizottság többször tévesen alkalmazta a jogot és számos mérlegelési hibát követett el a felperesekkel szemben jogszerűen kiszabható bírság mértékét illetően. A Visa ezen alapon úgy érvel, hogy a 10,2 millió euró összegű bírság nyilvánvalóan túlzott és aránytalan. Az ügyben április 14-én hirdetnek ítéletet.
