Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tompíthatják a szigorítás hatását
Tovább fokozta az Európai Központi Bank (ECB) csütörtöki kamatemelésére vonatkozó várakozásokat az eurózóna tegnap megjelent termelői árindexe, amelyből az infláció növekedését lehetett kiolvasni - egyes ECB-közeli nyilatkozatokból azonban úgy tűnik, az európai jegybank tompítani akarja a monetáris szigorítás hatását. A termelői árak az eurózónában februárban 0,8 százalékkal múlták felül az egy hónappal korábbit (a Reuters elemzői konszenzusa 0,7 százalék volt), a tavaly februárinál pedig 6,6 százalékkal voltak magasabbak - derült ki az Eurostat adataiból.
Bár elemzői vélemények szerint egyértelmű, hogy elsősorban a havi összevetésben 1,2 százalékkal növekvő energiaárak állnak a fogyasztói áremelkedést nagy pontossággal előrejelző termelői árindex-emelkedés hátterében, az inflációs spirál kialakulása miatti félelmek újabb érvet adnak a kamatemelést szorgalmazó ECB héjáinak. A részletes adatokból ugyanis kiderül, hogy az inflációs nyomás a többi ágazatra is átterjedt, a feldolgozóipari árak például 1995 óta nem növekedtek annyit éves alapon, mint most. A legerőteljesebb, hó/hó alapon 1,9 százalékos termelői áremelkedést pedig a legerősebb gazdasági növekedést bemutató és az európai kamatemelést is leginkább szorgalmazó Németországban tapasztalták. Németország szempontjából gyakorlatilag már késő is lesz a kamatemelés - nyilatkozta a Financial Timesnak a Commerzbank vezető közgazdásza -, a Bundesbank önmagától jóval korábban és erőteljesebben lépett volna. A Markit múlt héten közzétett márciusi beszerzési menedzserindexeiből és a márciusi európai fogyasztói árindexből szintén az inflációs nyomás erősödését lehetett kiolvasni.
Az eurózóna gazdaságilag alulteljesítő országaiban azonban éppen fordított a probléma, hiszen például Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban a monetáris ösztönzés fenntartására lenne szükség, az árak pedig stagnálnak. Nouriel Roubini szerint a kamatemelés csak fokozni fogja ezen országok növekedési és költségvetési gondjait, valamint pénzügyi rendszereik finanszírozásának problémáit. Az ECB-vezetők hétfői nyilatkozatai szerint elképzelhető, hogy miközben a várakozásoknak megfelelően negyed százalékponttal megemelik a jelenleg 1 százalékon tartott irányadó kamatlábat, az 1,75 százalékos azonnali, illetve a 0,25 százalékos betéti kamatlábhoz úgy nyúlnának, hogy egy szélesebb kamatfolyosó tegye továbbra is lehetővé a likviditás biztosítását a bajba jutott országok bankjainak.
