A kevés megnyugvást hozó múlt heti uniós csúcs után folytatódtak a meggyengült eurózóna-országok pénzügyi rendszerének kínjai. A Standard & Poor's hétfőn újabb öt portugál bank hitelminősítését rontotta le, és figyelmeztetett, hogy a héten rövid időn belül másodszorra is lejjebb viheti a politikai válsággal küszködő Portugália jelenlegi BBB besorolását is. Pénteken - harminc bankjának lefokozása mellett - két fokozattal rontotta az ország hitelminősítését az S&P, még egy fokozat után már csak egy lépéssel lenne a bóvlikategória felett a portugál államadósság. A hitelminősítő elemzője szerint a politikai bizonytalanság - amelyet hiába próbált enyhíteni az ország elnöke, Aníbal Cavaco Silva, aki szerint mind az öt parlamenti párt elkötelezett a deficit csökkentése mellett - komoly akadályokat gördít az eddig is bajokkal küszködő portugál bankrendszer piaci finanszírozása elé.
Rossz jel a szintén finanszírozási nehézségekkel küzdő spanyol caják szempontjából, hogy a Banco Base, a harmadik legnagyobb spanyol takarékbank hétfőn bejelentette: 1,45 milliárd eurós mentő csomagot kér az államtól, hogy meg tudjon felelni az új tőkekövetelményi szabályoknak. A Wall Street Journal értesülései szerint a bankban úgy ítélték meg, hogy ha részvények jegyzésével emelnének tőkét, akkor túl alacsony áron tudták volna eladni a papírokat. A UBS elemzője szerint a spanyol bankrendszer egészének nagyjából 100 milliárd euróra lenne szüksége ahhoz, hogy "megfelelően" kapitalizált legyen - igaz, a közvetlen tőkeigényt a spanyol jegybank 15,2 milliárd euróra teszi. A világ legnagyobb kötvényalapja, a Pimco alapkezelője, Andrew Bosomworth mégis lát reményt; megítélése szerint Spanyolország a legújabb megszorító csomag bejelentésével egy tűzfal építésével próbálkozik, amivel elválasztaná magát az eurózóna válságától, a befektetők pedig ki fogják kényszeríteni a program végrehajtását.
Az ír bankrendszer feltőkésítési igényeinek részletei csak március 31-én, az Európai Bizottság által végrehajtatott stressztesztek eredményeinek közzétételekor derülnek majd ki; a Bloomberg által megkérdezett elemzők konszenzusa szerint nagyjából 27,5 milliárd euró kormányzati kiadásra lesz szükség. Az új ír kormány mezőgazdasági minisztere, Simon Coveney nyilatkozata szerint az a kormány célja, hogy az államosított bankok veszteségeinek pótlásában osztozzanak a magánhitelezők és az állam. Elemzők szerint azonban a javaslat inkább politikai kiszólásként értelmezhető, hiszen jelenlegi formájában nem alkalmas a kormányzati veszteségek jelentős csökkentésére - a valódi kérdés inkább az, hogy miként tud az ország megállapodni az Európai Központi Bankkal (ECB) az ír bankrendszer további támogatásáról. Az ECB jelenleg piaci becslések szerint összesen 177 milliárd eurót hitelez az ír bankoknak.
