Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben a nyugati bankok nagy nehezen próbálják betartani a jóval alacsonyabb Basel-III-as tőkemegfelelési szabályokat, addig a kínai bankok tőkéjüknek egyötödét kényszerülnek tartalékolni.
Az országban elszabaduló infláció oka legnagyobb részben a hatalmas külkereskedelmi többlet miatt beáramló tőke; az előírt tartalékolás növelésével ezt a tőkét próbálják határok közé szorítani a kínai hatóságok.
November óta hatszor növelték a tartalékrátát, miközben az irányadó kamatot csupán kétszer. A módszer egyelőre hatékonynak tűnik, hiszen az infláció nem lépte túl az 5,1 százalékos szintet, és ráadásul az eladósodott önkormányzatok kamatterhei sem nőnek – a kereskedelmi bankok jövedelmezősége azonban jelentősen visszaesik.
Ha a kínai a jegybank tovább emeli a kötelező tartalékrátát, akkor már erősen lenyomja majd a bankok jövedelmezőségét – nyilatkozta a Reutersnak Liu Xusheng, egy közepes méretű kínai bank vezetője. A Mirae Asset Securites elemzője szerint minden ötven bázispontos tartalékráta-emelés nagyjából ugyanennyit vesz el a banki profitokból.
Egyes elemzők szerint idővel, ha folytatódik a tartalékráta emelése, a bankok kötvényeik és egyéb pénzügyi eszközeik eladására kényszerülhetnek.
Az infláció fenyegetésének fennállása esetén azonban a legtöbb a Reuters által megkérdezett elemző szerint a valószínű plafon, a 23 százalékos kötelező tartalékolási ráta után is folytatódhat a szigorítás.
