A G7 országainak pénzügyminiszterei ma reggel videokonferenciával próbálják nyugtatni a japán gazdaságban kitört káosz miatt megriadt piacokat. A japán pénzügyminiszter, Noda Josihiko (képünkön) hangsúlyozta: nem közvetlen és közös beavatkozást szeretnének a jen erősödésének megállítására, hanem elsősorban "lélektani támaszt" várnak a többi G7-országtól. A francia külügyminiszter, Christine Lagarde ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta, hogy összehangolt japán kötvényvásárlásokra kerül sor a találkozó után; a Mizuho Securities elemzője szerint a jen túlzott volatilitása amellett, hogy erősödés esetén sokat árt a japán cégek versenyképességének, a többi G7-ország számára is aggályos lehet, ezért elképzelhető az összehangolt beavatkozás.
A Barclays elemzői szerint 12-17 ezer milliárd jenre (152-215 milliárd dollár) rúghatnak a katasztrófa várható gazdasági költségei. Csak a közvetlen károk a japán GDP egy-két százalékára rúghatnak, ám ezen túlmenően a kieső fogyasztással és a feldolgozóipar termeléskiesésével együtt a teljes GDP 2,4-3,4 százalékát is felemésztheti a kár, amit az újjáépítéssel keletkező többletkereset sem tud teljesen pótolni. A Barclays ezért az eddigi 2 százalékról 1,7 százaléka rontotta az idei évre szóló japán gazdasági növekedési előrejelzését.
A legjelentősebb globális zavarokat az autógyártás és a high-tech iparágak szenvedik el, hiszen a legismertebb cégek számos létfontosságú csúcstechnológiai alkatrészt gyártanak a szigetországban. Piaci spekulációk szerint elképzelhető például, hogy az Apple-termékek közül a legújabb iPhone bemutatása csúszni fog, az iPad pedig drágulhat az alkatrészek drágulása miatt - a mikrochipek és félvezetők árának emelkedése azokat a gyártókat is nehéz helyzetbe hozza, amelyek ellátási láncai közvetlenül nem kötődnek Japánhoz.
A japán kiskereskedelem a földrengés, a cunami és az áramhiány előtt is rossz állapotban volt a gyenge kereslet miatt, az események után azonban nem véletlenül zuhantak a japán kiskereskedelmi részvények 15 százalékot. Elemzők szerint főleg azon nem létfontosságú termékek iránt csökken a kereslet, amelyek az áruházláncok profitjának nagy részét adják. Az áramszünetekkel sújtott japán fővárosban tegnap nem működtek a bankautomaták, miközben a lakók pánikszerűen vásárolják fel a bolti élelmiszerkészleteket.
A károk felmérését megnehezíti, hogy a káosz miatti kiesés az egész japán gazdaságra kiterjed, köztük olyan szektorokra is, mint az idegenforgalom. A Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint a fukusimai erőmű válságos helyzete miatt a külföldiek menekülnek az országból - egyre több nyugati ország szólítja fel állampolgárait Japán elkerülésére, és az ott lévőket a hazautazásra -, a japán hatóságok szűkszavúsága és titkolózása azonban ezenfelül sem tesz jót az ország turisztikai megítélésének. A helyzetre jellemző, hogy a túlzott transzparenciával még kevésbé vádolható Kína külügyi szóvivője is felszólította Japánt, hogy az atomválsággal kapcsolatban tájékoztassanak időszerűbben és pontosabban. Peking leállította valamennyi új atomreaktorának építését.
