Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Japán északkeleti partjaitól 130 kilométerre, a tenger alatt, a Richter-skála szerint 9,0-ás erősségű földrengés történt magyar idő szerint pénteken kora reggel. A földrengés és az utána kialakult cunami hatalmas pusztítást okozott a rengés epicentruma melletti Tohoku régió három körzetében: Mijagiban - amelynek tengerparti fővárosát, Sendait gyakorlatilag teljesen elpusztította az áradás -, Ivatében és Fukusimában, ám távolabbi területeken is komoly károk estek, a Tokióhoz közeli ichiharai olajfinomító is kigyulladt a földrengés miatt.
Egyelőre mind az emberáldozatot, mind a gazdasági kárt nehéz számszerűsíteni: az áldozatok azonosítása lassan halad (kedd délutáni adatok szerint az azonosított áldozatok száma 3373 volt), de a hivatalos becslések szerint tízezernél is többen haltak meg a tragédiában. A gazdasági károk esetében a közvetlenül megsemmisült értékek mellett a kieső termelés számbavétele is nehézséget okoz: a megszűnt és megsérült kapacitásokhoz, az áramhiányhoz, a megsérült beszállítói láncokhoz és a fogyasztás visszaeséséhez akár az adóemelések növekedés-visszafogó hatása is hozzájárulhat.
A japán gazdaságot kritikus pillanatban érte a tragédia: éppen a földrengés előtti napon jelentette be a japán kormány, hogy a tavalyi utolsó negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a korábban jelzett 1,1 százaléknál is erősebben, 1,3 százalékkal esett vissza a GDP - a mostani hármas csapás (földrengés, cunami és atomválság) legalább rövid távon minden bizonnyal még többet elvesz a gazdasági növekedésből. A legnagyobb bankok elemzői egymással versengve adják ki a gazdasági kárra vonatkozó, széles skálán változó becsléseiket, abban azonban - úgy tűnik - egyetértenek, hogy az első félévben inkább negatív, míg a második félévben már - az újjáépítés miatti keresletnövekedés miatt - inkább pozitív hatással lesz a japán gazdaságra a katasztrófa, ezért összességében nem - vagy csak csekély mértékben - rontottak a 2011-re vonatkozó előrejelzéseiken. A Nomura szerint egyedül az áramkimaradások 0,29 százalékot vesznek el a GDP-ből az idén, az újjáépítés költségei pedig a Standard Chartered szerint a japán gazdaság egészének legalább egy százalékába, az OCBC szerint három százalékába kerülhetnek - igaz, ezek a kiadások a keresleti oldalt növelhetik, és ezért egyfajta gazdaságélénkítésként foghatók fel. A Reuters által megszólaltatott elemzők nagy része szerint a mostani és a következő negyedévben jelentősen romlanak a japán gazdasági adatok, ezt azonban gyors fellendülés követi majd.
A leginkább érintett Tohoku régióban a japán GDP nagyjából 8 százalékát állítják elő, elsősorban az autógyártás, a vegyipar és egyéb feldolgozóipari ágazatok szempontjából fontos kapacitások vannak a térségben, az áramhiány hatása pedig az egész országra kiterjed. A világ legnagyobb autógyártója, a Toyota szerdáig teljes japán termelését beszüntette - ez teljes termelésének 38 százalékát teszi ki -, ami a 12 japán gyárban havonta legyártott autók egyötödének, legalább negyvenezer autónak a kiesését jelentené. Hasonlóan teljes beszüntetéssel reagált a teljes termelésének 23 százalékát Japánban megvalósító Nissan és a 24 százalékban a szigetországban termelő Honda. A legismertebb japán óriásholdingok, például a Sony, a Canon, a Panasonic és a Nikon termelésük egy részének felfüggesztésére kényszerültek, és egyelőre még nem tudni, hogy ez mennyi ideig fog tartani; a vállalatok közleményei szerint kiszámíthatatlan, hogy meddig tartanak az áramszünetek, és a vállalatok kárbecslői egyelőre saját északkeleti gyáraikba sem tudnak eljutni. A globális mikrochip- és félvezetőgyártás nagyjából egyötöde van Japánban, ezért a mikroelektronika területén jelentős áremelkedésekre kell számítani a katasztrófa nyomán.
