Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Növekvő kockázatokról és a fokozott éberség - ezt a kifejezést jellemzően egy hónappal a kamatemelések előtt használja az ECB - szükségességéről beszélt az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet (képünkön), miután az európai jegybank a várakozásoknak megfelelően változatlanul egy százalékon hagyta az irányadó kamatlábat. Közölte, hogy a piacok által vártnál sokkal korábban, már áprilisban sor kerülhet kamatemelésre, ami nem fogja meghaladni a 25 bázispontot, és nem jelenti sorozatos kamatemelések kezdetét. Trichet szerint az egy hónappal korábbi kamatdöntés óta egyértelműen nőttek az inflációs kockázatok, elsősorban az árupiaci áremelkedések miatt, és hangsúlyozta: mindenképpen meg kell akadályozni ezek beépülését más árakba.
A Markit gazdaságkutató héten napvilágot látott beszerzési menedzserindexeiből is egyértelműen kiolvasható az inflációs nyomás tartóssága: mind a feldolgozóiparban, mind a szolgáltatási szektorban erőteljesen nőttek az árak. Erősödött a kiskereskedelmi forgalom is januárban, az eurózónában 0,4 százalékkal, az Európai Unió egészében pedig 0,6 százalékkal nőtt a boltok forgalma decemberhez képest. A német kiskereskedelmi forgalom decemberhez képest 1,4 százalékkal, tavaly januárhoz képest pedig 2,6 százalékkal volt magasabb; az elemzők havi szinten 0,5 százalékos, éves összehasonlításban pedig 1,6 százalékos javulást vártak. A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint ezek a számok végre meggyőzik azokat, akik eddig nem bíztak a német fogyasztás feltámadásában. Az inflációs veszélyek azonban komoly problémát okozhatnak később, mivel a német fogyasztók hagyományosan nagyon konzervatívak, és infláció esetén hajlamosak inkább megtakarításaikat növelni, mint fogyasztani. Az ING Reuters által megkérdezett elemzője szerint mégsem kell félni az infláció elszállásától, mivel az eurózóna egészében a munkaerőpiac túl gyenge ahhoz, hogy lehetővé tegye a bérek erősebb növekedését.
Az európai gazdaság azonban minden inflációs veszély dacára dinamikusan növekszik. Az Eurostat megerősítette a korábbi előzetes adatokat, miszerint a tavalyi utolsó negyedben az eurózónában 0,3 százalékkal, az EU egészében pedig 0,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék a megelőző negyedhez képest, éves összevetésben pedig 2,1 százalékkal, illetve 2,0 százalékkal bővült. A háztartások az eurózónában 0,4 százalékkal fogyasztottak többet, mint az előző negyedévben, a tőkeberuházások értéke azonban 0,6 százalékkal csökkent; az export 1,8 százalékkal nőtt, felülmúlva az 1,1 százalékkal növekvő importot. A szolgáltatási szektor pedig három és fél éve nem bővült ilyen dinamikusan az eurózónában, mint februárban - derül ki a Markit adataiból. A januári 55,9 pont után februárban 56,8 pontra nőtt az európai szolgáltatói szektor beszerzési menedzserindexe - az előzetes adatok szerint 57,2 pontra emelkedett volna a mutató, ám így is hosszú ideje a legnagyobb ütemű bővülést jelzi. Németországban a januárinál valamivel gyengébben javult a szolgáltatói szektor, ám Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Írországban gyorsabban bővült az ágazat.
