A török gazdaságnak első ránézésre sokat árthat a térségben kialakult politikai bizonytalanság. Egyrészt a török export 27 százaléka irányul a közel-keleti és észak-afrikai régióba, egyedül Líbiában több mint kétszáz török építőipari cég dolgozott összesen 15 milliárd dollár körüli értékű projekteken. Másrészt az európai gazdaság lassulása miatt kényszerültek a török cégek a régióban való erőteljes terjeszkedésre az utóbbi években. Mindemellett a Törökországban felhasznált olaj 97 százalékát importálni kell, ezért a regionális bizonytalanság miatt emelkedő olajárak sokat ronthatnak az ország tavaly már 6,5 százalékra nőtt kereskedelmi mérleghiányán. A régió politikai válsága előtt még 133 bázispont volt a török államadósság csődkockázati felára, ez tegnapra 174 pontra ugrott, ami ebben az időszakban a legnagyobb emelkedés volt a 16 legnagyobb feltörekvő gazdaság között.
A válság azonban új üzleti lehetőségeket is hozhat a török gazdaság számára. A deficit finanszírozásában eddig kulcsszerepet játszott a külföldi tőkebeáramlás, márpedig az eddig Egyiptomban és Tunéziában befektető nyugati cégek egyre nagyobb számban helyezik át tevékenységüket a politikailag nyugodtabb Törökországba. Egy német autógyártók kelet-európai üzemeibe beszállító cég például Tunézia helyett Törökországban valósít meg egy 70 millió eurós befektetést - idézi a német IEG befektetési bank igazgatóját a török Hürriyet. A befektető szerint ezenkívül is számos textilipari és egyéb feldolgozóipari cég van, amelyik az alacsonyabb logisztikai költségek miatt a mediterrán térségben termelne, ám az észak-afrikai politikai bizonytalanságok miatt már egyértelműen Törökországot látják az ideális befektetési terepnek.
