Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben az ENSZ nemzetközi munkaügyi szervezete, az ILO szerint egyértelműen kedvezőek a munkanélküliségi folyamatok globálisan, és azon belül a fejlett világban is, addig Európában felemás képet mutat a munkanélküliségi helyzet: míg a versenyképesebb régiókban már munkahiányról érkeznek jelentések, a bajba jutott országokban továbbra is szédületes magasságban vannak a munkanélküliségi mutatók.
Az eurózóna legnagyobb gazdaságában, Németországban például legalább hat éve nem volt ilyen erős a munkaerő-piaci kereslet, a foglalkoztatottsági index februárban 166 pontra emelkedett, ami a mutató vezetése óta a legmagasabb érték. A munkáltatók leginkább részmunkaidős dolgozókat keresnek, a legaktívabb szektor pedig a téli fagyhalál után magára találó építőipar. A Reuters elemzői konszenzusa szerint a januárban 7,5 százalékos munkanélküliség februárban 7,4 százalékra mérséklődött, a német munkaügyi hivatal kedden jelenti be az adatokat. Franciaországban januárban decemberhez képest 0,7 százalékkal, 19 ezer fővel csökkent a munkát keresők tábora; a francia statisztikai hivatal ugyan nem közöl munkanélküliségi rátát, ám arra következtethetünk, hogy az Eurostat módszerével számolva közel fél éve 9,7 százalékon álló munkanélküliség továbbra sem mozdult lefelé. A parányi csökkenést ezért még a francia munkaügyi miniszter sem üdvözölte, elmondása szerint meg kell várni a következő hónapok adatait, hogy valóban trendszerű csökkenésről beszéljünk.
A legrosszabb helyzet Európában Spanyolországban van, ahol az ingatlanpiaci buborék 2008-as kidurranása óta nem megy 20 százalék alá a munkanélküliségi ráta, sőt az utóbbi hónapokban ez még tovább nőtt. A spanyol kormány, a munkaadók és a szakszervezetek által február közepén kötött munkahelyteremtésről szóló, számos ösztönzőt tartalmazó megállapodás hatása csak hónapok múlva jelentkezhet. A 25 éven aluliak 42 százalékának nincs munkája az országban. A fiatal korosztályok munkanélkülisége az egész kontinensen nagy problémát jelent: ennek mértéke az eurózóna egészében 20,4 százalék, csupán Németországban és Hollandiában van 10 százalék alatt.
