Az inflációs feszültségek megjelenése miatt nagyon óvatosnak kell lenni a normális monetáris kondíciók, illetve kamatok helyreállításának időzítésével és módszereivel - jelentette ki a hét végén Mario Draghi az olasz jegybank kormányzója, az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának tagja. A globális pénzügyi szabályozás újraírásán dolgozó Pénzügyi Stabilitási Testületet (FSB) is vezető jegybankár először tartott nagyobb beszédet a nyilvánosság előtt - az Olaszországban működő devizakereskedők, illetve piaci elemzők rendes évi konferenciáján, Veronában - azóta, hogy a Bundesbank elnöke, Axel Weber február 11-én közölte, nem száll versenybe az ősszel megürülő ECB-elnöki székért. Az addig a fő esélyesnek tartott Weber visszalépése nagyban növelte a kiváló szakemberként elismert Draghi esélyeit, ezért is figyel a piac a szokásosnál is jobban arra, hogy mit mond.
Draghi veronai beszédében nagyon óvatosan fogalmazva, de nem zárta ki, hogy az euróövezetben szigorodhat a monetáris politika: bár hangsúlyozta, hogy a maginfláció fék alatt van, hasonlóan a várakozásokhoz, azt is hozzátette, hogy a monetáris politikának meg kell előznie az inflációs várakozások romlását, megakadályozandó, hogy a nemzetközi árak felől érkező stimulusok hosszabb távon megjelenjenek a hazai árakban, illetve bérekben. A gyengébb eurógazdaságoknak sem kell tartaniuk egy ECB-kamatemeléstől - mutatott rá a Dow Jones tudósítása szerint Draghi, hozzátéve, hogy az elmúlt két évben a rövid távú reálkamatok jellemzően negatívak voltak, de ez nem javította a kevésbé dinamikus gazdaságok növekedési kilátásait. A gyengébb országok növekedését nem szükségképpen veszélyezteti az expanziós gazdaságpolitikai fázis véget érte - vélte a jegybankár -, sőt a hitelköltségek egyes helyeken csökkenhetnek is, ha az érintett kormányok szigorúbb költségvetési politikája nyomán alacsonyabb kockázati felárral is finanszírozni lehet majd az államadósság-terheket. Az eurózóna erős szereplőit pedig azzal igyekezett megnyugtatni az olasz bankvezér, hogy kijelentette: a pénzügyi stabilitást szolgáló mentőalapokat a lehető legkevésbé kell igénybe venni, csak vészhelyzetben szabad eszközeiket felhasználni és akkor is csak kemény kiigazítási programokhoz kötve. Kulcsfontosságú - tette hozzá -, hogy a kormányok létrehozzanak egy új stabilitási paktumot az eurózóna számára, amelynek "félautomata szabályai" azonnal életbe lépnek, ha eltérés mutatkozik az előre elfogadott paraméterektől.
