Bár néhány észak-afrikai országgal kiterjedt kereskedelmet folytat Magyarország, a befektetési kapcsolatok egyelőre szerények - derül ki a megszűnés előtt álló ITD Hungary által összegyűjtött adatokból. A térség gazdaságilag és népesség szerint is legjelentősebb országával, az utóbbi hetekben jelentős hatalmi átalakuláson átment Egyiptommal hosszú időre nyúlnak vissza a magyar kapcsolatok. A kétoldalú kereskedelmet - amelyet négy éve gazdasági együttműködési megállapodás is támogat - óriási magyar többlet jellemzi, főként a különféle Magyarországon gyártott gépek és gépipari berendezések kivitelének köszönhetően. A 2007-ben 271 millió dollárt kitevő magyar exportból kétszázmilliót a mobiltelefonok tettek ki, a maradékot pedig a fényforrások, a papírfeldolgozó gépek, a gyógyszerek, a PVC, a növényvédő szerek és a hullám alappapír kivitele jelentik. A 2008-ban kibontakozó globális gazdasági válság azonban gyakorlatilag megfelezte az Egyiptomba irányuló magyar exportot, 2009-ben már csak 133 millió dollár volt a magyar kivitel értéke, a közel ötvenszázalékos zuhanás után pedig tavaly csupán 7 százalékkal nőtt. Hasonló a térség többi országába irányuló magyar kivitel termékstruktúrája, feltűnő viszont, hogy a marokkói, tunéziai és algériai magyar export esetében nem következett be a válság után akkora visszaesés, mint Egyiptomnál - ezek értéke azonban így is messze elmarad a legnagyobb térségbeli partnerétől.
A Magyarországra irányuló észak-afrikai kivitel ehhez képest elenyésző, a legtöbbet Egyiptom exportálja hazánkba, ám ez az eddigi csúcsévben, 2008-ban is mindössze 12 millió dollár volt; elsősorban nyersgyapotot és pamutfonalat, nyerslent és lenfonalat, valamint szőnyeget szállítanak az országba. Kiemelkedő gazdasági kapcsolatnak számít viszont az idegenforgalom, hiszen évente átlagosan 15 ezer magyar turista utazik Egyiptomba. A magyar-egyiptomi befektetési kapcsolatok viszont szerénynek mondhatók, az ITD Hungary szerint csupán néhány kisebb alaptőkével rendelkező idegenforgalmi vállalkozás működik Magyarországon és Egyiptomban - a többi térségbeli országban viszont még ez is hiányzik. Algéria és Líbia ezzel szemben egyértelműen szénhidrogén-exportőrként vesznek részt a világkereskedelemben, a legnagyobb forgalmat azonban a dél-európai országokkal bonyolítják.
