Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Devizapiaci üzletkötők szerint több száz millió dollárnyi vagyont menekítettek ki Egyiptomból hazai, illetve külföldi befektetők a tüntetések kitörését követő két munkanapon - írja a Reuters. (Az adatok múlt szerdára és csütörtökre vonatkoznak, kedden, a tüntetések első napján banki szünnap volt, míg a muszlim országokban péntek a pihenőnap.)
A kormányzat biztonsági okokra hivatkozva vasárnap határozatlan időre felfüggesztette a tőzsdei kereskedést (a megelőző három nap alatt 20 százalék feletti mértékben zuhant az EGX 30 index), és a kereskedelmi bankok is zárva tartottak.
A jegybank múlt év végén 36 milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkezett saját kimutatása szerint, míg a Citibank számításai szerint ezen felül 21 milliárd dollárnyi nem hivatalos tartalékot megtestesítő további eszközállománya volt kereskedelmi bankokhoz kihelyezve.
S míg ennek alapján közvetlenül nem áll fenn a veszélye egy adósságválságnak, a bizonytalan politikai helyzet folytatódásával közép távon már kockázatos szintet érhet el a pénzkiáramlás mértéke.
Amennyiben a tüntetések pár nap helyett hetekig elhúzódnak és a piaci szereplők egyre nagyobb mértékben kezdenek el az egyiptomi font gyengülésére játszó pozíciókat kiépíteni, az komoly kihívás elé állíthatja az egyiptomi kormányzat pénzügyi helyzetét - nyilatkozta a Reutersnek John Sfakianakis, a Banque Saudi Fransi vezető közgazdásza.
Menekítik a tőkét
A kockázatot az aránylag magas hozamok miatt egyiptomi eszközökbe fektető külföldi pénzügyi befektetők gyorsuló tőkemenekítése jelentheti. A Barclays Capital becslései szerint mintegy 25 milliárd dollárnyi egyiptomi eszköz volt külföldi befektetőknél a tüntetések kezdete előtt, ennek durván felét adták állampapírok.
A zavargások a hosszabb távú stratégián alapuló közvetlen tőkebefektetéseket kevésbé érinthetik, ezekből az előző pénzügyi évben június 30-ig bezárólag 6,76 milliárd érkezett az észak-afrikai országba, amelyből 3,6 milliárd esett az olajszektorra.
A kairói nemzetközi repülőtéren kialakult tömegjelenetek után azonban reális kockázatot jelenthet az idegenforgalom érezhető visszaesése. Márpedig a kiemelt jelentőséggel bíró turizmusból származó bevételek hosszabb távú hanyatlása vagy kiesése nagy kárt tehet az egyiptomi gazdaságban.
Az ország a tavalyi pénzügyi évben 11,59 milliárd dollárnyi bevételt könyvelhetett el, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a harmadik negyedévben 802 millió dollárra rúgott, a deficit a kieső turisztikai bevételek miatt jelentősen emelkedhet a folyó negyedévben.
Hasonló kockázatot jelenthet a középosztálybeli és gazdagabb egyiptomiak tőkekimenekítése. Bár hivatalos adatok erről egyelőre nincsenek, egy közepes méretű kairói székhelyű bank üzletkötője szerint két nap alatt csak náluk 150 millió dollárt utaltak külföldre ügyfeleik. A hírügynökségnek nyilatkozó banki források szerint a múlt heti teljes kiáramlás elérhette a napi 500 millió dollárt.
Megrendülhet az egyiptomi font
Amennyiben ez a szintű kiáramlás folytatódna, Egyiptom tartalékainak egynegyedét is elveszthetné egy hónapon belül. (A menekítés sebességének fokozódása esetén még ennél is gyorsabban.)
A kulcskérdés az lehet, hogy a kormányzat és a jegybank milyen intézkedésekkel próbálja majd védeni a fontot a moratórium feloldását követően.
A múlt héten az egyiptomi font csupán 0,7 százalékkal, 5,855-ig gyengült a dollárral szemben és a jegybank határozottan állította, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem interveniált a fizetőeszköz stabilizálása érdekében.
A piacok megnyitásakor ellenben komoly dollárvételi nyomás alakulhat ki. Márpedig ez megrendítheti a fontot, amennyiben a jegybank nem tesz lépéseket az árfolyamstabilizálás irányába. Ám utóbbinak is megvannak a kockázatai, ha ugyanis a jegybank interveniál, azzal feléli tartalékait, ha viszont nem, a font beszakadásával a piaci pánikot tetézheti.
Felgyorsulhat az infláció
Ráadásul a font drasztikus gyengülése tovább növelheti az inflációs nyomást is. Márpedig éppen a túl magas infláció (és a főleg a lakosság többségét megtestesítő 30 évesnél fiatalabbakat sújtó magas munkanélküliség) vezettek a kormányellenes tüntetések kitöréséhez.
Egyes elemzők szerint ezért a hatóságok korlátozhatják a külföldre irányuló utalásokat. Ezzel viszont csak a befektetői bizalmat ásnák alá, ráadásul a lakosság nagy valószínűséggel alternatív, ellenőrizhetetlen megoldásokat keresne megtakarításai kimenekítésére.
További nagy kérdés, hogy mikor nyithatnak ki az egyiptomi bankok. A vasárnapra tervezett 4 milliárd fontos (685 millió dolláros) diszkontkincstárjegy aukciót már el kellett halasztani, az elsődleges forgalmazók zárva tartása miatt. Kérdés, hogy mikor tudják majd az aukciót bepótolni, azóta ráadásul már a Moody's is leminősítette az országot, megemelve a piaci finanszírozás kockázati felárát.
Ám lakossági szempontból is kritikus kérdés, hogy mikor nyithatnak ki újra a pénzintézetek és nagy kérdés, hogy amikor ez megtörténik, megindul-e a betétesek rohama.
Komoly veszélyt jelenthet a bankközi piac befagyása is, az egynapos bankközi kínálati kamatláb a januári 6 százalékos átlagértékről múlt hétre 19 százalék körüli ugrott, ami jelentős likviditási kockázattal járhat egyes, kevésbé tőkeerős bankok számára.
