Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az észt kabinet újra folyósítani kezdte a magánnyugdíjpénztár hozzájárulásának egy részét, amelyet tavalyelőtt a balti térségben különösen katasztrofális hatásokkal járó válság hatására - és az eurózóna-csatlakozás feltételeinek teljesítése érdekében - felfüggesztettek. Észtország 2002-ben a Világbank javaslatára hozta létre a magyarországihoz meglehetősen hasonló hárompilléres nyugdíjrendszert, amelyben a második, kötelező magán-nyugdíjpénztári pillért a tagok kétszázalékos befizetései mellett az állam - az állampolgárok szociális adójából átirányítva - további négy százalékkal támogatott. Az 1983 után született észteknek kötelező volt belépni a második pillérbe, tavaly nyárig azonban a munkavállalók 86 százaléka csatlakozott.
Az 1,3 milliós országban tavalyelőtt 14,1 százalékos GDP-visszaesést okozó válság miatt a kormány 2009 júniusában felfüggesztette a négyszázalékos befizetések folyósítását, majd 2011 elejétől - az eredeti terveknek megfelelően - az állam újra fizetni kezdte a hozzájárulás felét, két százalékot, ami az észt pénzügyminisztérium szerint idén 82 millió euróba kerül az államkasszának, a négyszázalékos eredeti rendszerhez a jövő év elején tér vissza az észt kormány. Emellett azok a magánnyugdíjpénztár-tagok, akik egyéni befizetéseiket is felfüggesztették tavaly - az összes tag 62 százaléka -, idén jövedelmük egy százalékát fizetik be. Az állam nyugdíjköltségei azonban 2014 és 2017 között jelentősen nőnek, hiszen ekkor kell pótolni a kiesett támogatást; a pénzügyminisztérium szerint ebben az időszakban évi 240 millió eurót kell a második pillérre költeni.
