Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az árupiaci árak emelkedése idején minden jegybanknak figyelnie kell arra, hogy vannak-e jelei másodlagos inflációs hatásoknak - mondta Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke a Wall Street Journalnek, hozzátéve: egyelőre nem tűnik úgy, hogy a bérekre hatással lenne az energia- és az élelmiszerárak emelkedése. Ezzel Trichet csatlakozott az ECB igazgatótanácsának tagjához, Lorenzo Bini Smaghihoz, aki a múlt héten nyilatkozta, hogy nem elég önmagában az ingadozó árupiaci árakat kizáró maginflációt vizsgálni a monetáris politika kialakításakor. Az európai jegybankvezér a válságot közvetlenül követő időszakban megütöttnél keményebb hangvételével az inflációs várakozásokat tartaná féken: egyértelművé szeretné tenni - hangsúlyozta -, hogy ha az importált áremelkedések beépülnek a többi árakba is, akkor az ECB kész lépni. A munkavállalók ugyanis kevésbé hajlamosak nagyobb béreket követelni, ha csupán az energiaárak átmeneti emelkedésével szembesülnek, mint ha bizonytalan hosszú távú inflációs kilátásokat érzékelnek - érvelt Trichet. Az ECB elnöke egyelőre nem lát ilyen hosszú távú tényezőket, ezért továbbra is megfelelőnek tartja az eurózóna 1 százalékos irányadó kamatát.
Az eurózóna jegybankjának helyzete az európai gazdasági kormányzás eszközeinek szűkössége miatt egyre kellemetlenebb, hiszen a dinamikusan növekvő német gazdaság helyzete hamarabb kívánna kamatemelést, mint a stagnáló görögé, íré vagy portugálé. Trichet szerint az ECB feladata elsősorban az árstabilitás feletti őrködés, és nem az élénkítés, utóbbiról az eurózóna tagállamainak kell gondoskodniuk összehangolt strukturális reformokkal, mivel a növekedéshez szükséges piaci bizalmat csak így lehet kivívni. A Reuters elemzői szerint legkorábban az év utolsó negyedévében indulhat a kamatemelés az eurózónában.
