Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Németország és Franciaország megvétózta Románia schengeni csatlakozását. Ennyire súlyosak a biztonsági hiányosságok?
- Románia az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett, hogy a schengeni követelményeket teljesítse, a két említett ország sem technikai kifogásokat támaszt, hanem politikaiakat. A problémák - például a romakérdés - akkor is ismertek voltak, amikor Románia EU-tagállammá vált. Inkább belső dilemmáról van szó a franciáknál és a németeknél is, kissé megtorpant az integrációs lendület. Romániának azonban fontos lenne a mielőbbi schengeni csatlakozás.
- Mind gazdasági, mind politikai szempontból igen nehéz év volt a tavalyi Románia és a kormánykoalíció számára. Miniszterelnök-helyettesként melyek voltak a legnehezebb pillanatai?
- Nehéz pillanatok bőven voltak az elmúlt esztendőben, a mélypontot az jelentette, amikor meg kellett hoznunk a költségvetési intézményekben a drasztikus fizetéscsökkentésről szóló döntést. A kormány és a kormánypártok népszerűsége nagyot zuhant, miután a társadalmi feszültségek rendkívül megnőttek. Bennem is felmerült a kérdés, hogy vállalható-e tovább a kormányzás. Utólag elmondhatom, hogy - elsősorban az RMDSZ-nek köszönhetően - mégis sikerült valamelyes szociális védelmet biztosítani a kisnyugdíjasoknak és az alacsony jövedelműeknek. Elégtétellel tölt el az is, hogy az egészségügyben mélyreható reformot indítottunk el, és több hónapos politikai küzdelemmel az oktatásban is megteremtettük a döntések decentralizációjának és a teljes körű anyanyelvű oktatásnak a feltételeit.
- Egyes elemzők úgy vélik, a recesszió nem érte még el mélypontját Romániában. Mi várható 2011-ben?
- A kormány azzal számol, hogy 2011 első féléve gazdasági növekedéssel zárul. Sajnos ez még nem a gazdasági válság végét jelenti, mindössze a gödörből való kikapaszkodás kezdetét jelzi. A recesszió azonban véget ért Romániában. Reményeink szerint idén a gépkocsigyártás mint húzóágazat mellé felzárkózhat a mezőgazdaság és a turizmus is, ezzel a gazdaság nagyobb sebességre kapcsolhat.
- Az év utolsó napjaiban, rohamtempóban ugyan, de végül sikerült az IMF követeléseinek eleget tenni. A 2010-ben megtett intézkedések elegendők a gazdaság talpra állásához, vagy további megszorításokra lehet számítani?
- A tavaly elfogadott, a nyugdíjakról és a költségvetési alkalmazottak egységes fizetéséről szóló törvények segítik a költségvetés egyensúlyba hozását. Bár a költségvetési kiadásokat tovább kell csökkenteni, újabb, a béreket vagy nyugdíjakat érintő megszorításokra vagy új adónemek bevezetésére idén már nem kell számítani. Adónövelés helyett inkább az adózók körének bővítését, az adózás alól kivételezettek számának csökkentését vesszük számításba. Égető szükség van viszont a gazdaságélénkítő intézkedések mihamarabbi meghozatalára.
- A kormány vállalta, hogy az államháztartás hiányát idén a GDP 4,4 százalékára szorítja le. Ezt további költségcsökkentéssel vagy bevételnöveléssel tervezik elérni?
- Mindkettővel. A költségcsökkentést a központi és helyi adminisztráció további karcsúsításával, a veszteséges, többségében állami tulajdonú vállalatok átszervezésével, a szubvenciók lefaragásával és a szociális juttatások ésszerűsítésével kívánjuk elérni. Kiemelt figyelmet fordítunk az egészségbiztosítás büdzséjére, elkerülendő az eddigi pazarlást. Fontos a döntések decentralizációja, ezt a kórházakkal kapcsolatosan már megtettük. A bevételek növelését a gazdaság élénkítésével, a privatizáció folytatásával, a szürkegazdaság fehérítésével, valamint az adók hatékonyabb beszedésével próbáljuk megvalósítani.
- Az állami cégek tőzsdei privatizációját már régóta tervezi a kormány. Várható idén tőzsdei bevezetés?
- Az állami tulajdonalap (Fondul Proprietatea) létrehozásáról még 2005-ben született törvény, amely előírta, hogy az alapba apportált állami vagyonelemeket képviselő vállalatokat rövid időn belül be kell vezetni az értéktőzsdére. Ez eredetileg több mint száz állami nagyvállalat részleges privatizációját jelentette volna. A rendelkezést a be nem tartható határidők miatt módosították. A Transelectrica részvénypakettjének 10 százalékát 2006-ban privatizálták, a Transgaz 10 százalékos pakettjét 2008-ban értékesítették a bukaresti tőzsdén. Tavaly augusztusban végül több olyan kormányhatározat is született, amely egyes, kisebbségi állami tulajdonban levő részvények tőzsdén történő értékesítéséről, illetve többségi állami tulajdonú részvénytársaságok privatizációjáról szól. Ilyen például a Transelectrica, a Transgaz és a Romgaz, a tervek szerint ezen közműcégek 15-15 százaléka még az idén a tőzsdére kerül, de értékesítjük az OMV Petrom olajtársaságban birtokolt tulajdonrészt is.
- A gazdaság motorjának beindítása fejlesztések nélkül nem lehetséges, mire futja a 2011-es büdzséből?
- Valóban szűkös a 2011-es költségvetés. A kiadások mindössze 17,3 százaléka jut beruházásokra, ez a GDP 6,46 százalékának felel meg. Ezenkívül a privatizációból származó bevételek nagy része szintén beruházásokra mehet. A gazdaság élénkítéséhez elengedhetetlen a kis- és közepes vállalkozások támogatása, ezért a fejlődésükhöz szükséges forrásteremtés prioritást élvez.
- Évről évre egyre kevesebb a külföldi befektetés. Hogyan tervezik visszacsalogatni a külföldi tőkét?
- A befektetői bizalom helyreállítása érdekében a kormány nemrég több intézkedést is meghozott, ilyen például az egyablakos, gyorsított ügyintézés cégbejegyzés esetén vagy a beruházás volumenének függvényében igénybe vehető adókedvezmények. Jó hír a vállalkozásoknak, hogy az év második felében várhatóan három százalékponttal csökken a munkavállalók után fizetendő tb-járulék.
- A befektetők nehezményezik, hogy a kormány fiskális politikája egyik napról a másikra változik, sokan a nehézkes adminisztrációra és a késedelmes áfa-visszatérítésre panaszkodnak.
- Itt már értünk el eredményeket. Az állami áfatartozás elektronikus nyilvántartása ellehetetleníti a soron kívüli visszatérítést és ezzel a korrupciót. Ugyanakkor sikerült csökkenteni a visszatérítések késedelmi idejét is. Az adótörvények 2011 első félévében történő felülvizsgálatát és egyszerűsítését követően a 2012-ben érvénybe lépő szabályokat már remélhetőleg az állandóság és kiszámíthatóság jellemzi.
- Egyes vélemények szerint adósságspirálba került Románia, hiszen 2011-ben újra hitelfelvételre kényszerül.
- Idén az állam köztartozása eléri a GDP 39,5 százalékát, ami az előző évhez képest 2,2 százalékpontos növekedés, azonban messze elmarad a maastrichti limittől, és alacsonyabb több uniós ország adósságállományánál is. A Nemzetközi Valutaalappal megkötendő szerződés úgynevezett készenléti hitelszerződés lesz, ami azt jelenti, hogy Románia csak abban az esetben hívja le a rendelkezésére álló összeget, amennyiben előre nem látható esemény következne be. Előnye ugyanakkor, hogy az ország hitelbesorolása jelentősen javul.
- Január elsejétől a Romániában élő magyarok tömegesen fordulnak magyar állampolgárságért. Nem okoz ez feszültséget a két ország viszonyában?
- Elvétve elhangzottak kritikák is az új állampolgársági törvénnyel kapcsolatosan, de mivel Románia is hasonló intézkedésekkel könnyítette meg a moldáviai románok kettős állampolgárságát, viszonylag könnyen elfogadták a magyarországi döntést. Persze mindez a két ország jövőbeli viszonyától is függ, hiszen jól látható, hogy Szlovákia másképpen közelíti meg a kérdést, mint Románia. A mi szempontunkból viszont inkább az a fontos, hogy a kettős állampolgárság a szülőföldön való boldogulást segítse, és ne a kitelepülést.
- Ön úgy döntött, hogy nem igényli a magyar állampolgárságot.
- Számomra a magyar állampolgárság nem a magyar nemzethez való tartozásnak feltétele vagy bizonyítéka, mert ha így lenne, akkor el kellene fogadnunk a nemzetállami elképzeléseket, miszerint aki magyar állampolgár, az mind magyar, aki román állampolgár, az mind román, és így tovább. A magyar állampolgárság szerintem egy eszköz, amit felkínált nekünk Magyarország. Természetesen szimbolikus jelentősége is van, de elsősorban gyakorlati haszna lehet bizonyos esetekben. Románia miniszterelnök-helyetteseként egyelőre nem igénylem a magyar állampolgárságot, és legyünk őszinték, döntésemet az RMDSZ kormánybeli pozíciója is megkívánja.
- Nemrég bejelentette, hogy nem indul újra az RMDSZ elnöki tisztségéért. Végleg búcsút int a politikának?
- Egyik alapítója vagyok az RMDSZ-nek, tizennyolc éve megszakítás nélkül vezetem elnökként ezt a szövetséget. Bármennyire is szokatlan lépés ez egy politikustól, úgy döntöttem, ilyen hosszú idő után esélyt kell adnom a változásra, így fokozatosan visszavonulok a politikából. A közéletből azonban nem távozom, hiszen hitem szerint értelmiségi embernek mindig meg kell próbálnia beleszólni a köz dolgaiba.
- Mi lenne az a legfontosabb tanács, amit egy Romániába tartó befektetőnek adna?
- Figyelmükbe ajánlom a lej viszonylagos értékállóságát az euróhoz viszonyítva, valamint azokat a kedvező tendenciákat, amelyek eredménye 2011 második felében már számokban is mérhető lesz.
