Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A globális válság előtti 2,7-2,8 százalékos reálbér-növekedés 2008-ban 1,5 százalékra lassult, majd 2009-ben 1,6 százalékra nőtt a világ országaiban együttvéve - derül ki az ENSZ Munkaügyi Szervezete (ILO) legfrissebb, bérekről szóló jelentéséből. Miközben viszont Latin-Amerikában és Ázsiában jelentős bérnövekedést tapasztaltak, a fejlett országokban két éve 0,5 százalékkal visszaestek a keresetek, a kelet-európai és közép-ázsiai térségben pedig tavaly 2,2 százalékkal kevesebb pénzt kerestek. Az ILO szakértői szerint óvatosan kell értelmezni ezeket a statisztikákat, hiszen a válság nyomán sok helyen csökkent az infláció, és a legtöbb munkahely az alacsonyan fizetett szegmensben szűnt meg. A bérek a termelékenységhez és a bruttó hazai termékhez viszonyítva is kisebb mértékben estek - állapítja meg a jelentés -, ezért várható, hogy a kiigazítás folytatódik. Ennek esélyét növeli a fejlett országok makacsul magas munkanélkülisége. A válság a gazdasági szektorok közül a leginkább az építőipari és a szolgáltatói bérekre hatott negatívan, a feldolgozóipari bérek azonban a krízis hatására a hosszú távú trend ellenében mozogtak és enyhén növekedtek.
Rossz előjel az ILO jelentése szerint, hogy a válságot megelőző tényezők egyike lehetett az összesített kereslet szűkülése, aminek oka a bérek évtizedek óta tartó viszonylagos visszaszorulása a vállalati profitokkal szemben; a 2008-at megelőző években a fogyasztás szintjét csupán növekvő eladósodás mellett tudták tartani, ami nem kis mértékben járult hozzá a válság kialakulásához. A válság után ez a tendencia tovább erősödött, és ennek fenntarthatatlanságát egyértelműen mutatja a fejlett országokban az államadósságok miatti aggodalom. Az ILO-nál úgy vélik, a bérek stagnálása miatti strukturális problémákra a bérpolitika javításával lehet válaszolni.
