Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megkezdődött tegnap az első európai szemeszter, azaz a szorosabbra vont uniós gazdaságpolitikai együttműködés első olyan időszaka, amelynek során a tagországoknak el kell jutniuk oda, hogy egyeztetett programok alapján, de testre szabott ajánlásokkal tudják elkészíteni a következő évi költségvetésüket. Az európai integrációban fordulópontot jelentő kezdeményezést azért fogadták el tavaly ősszel (Napi Gazdaság, 2010. szeptember 8.), hogy el lehessen kerülni az olyan helyzeteket, amikor az EU már csak a mentőöveket dobhatja be egy-egy ország büdzséjének elszállása után.
Az európai szemeszter az éves növekedési felmérés közzétételével indul; az idén ez tegnap történt meg, ebben az Európai Bizottság (EB) a makrogazdaság, a strukturális reformok és a növekedésserkentő intézkedések területén határozta meg gazdasági prioritásait. A jelentés kiindulópontja szerint számos tagállam már a válság előtt letért a prudens költségvetési politika útjáról és makrogazdasági egyensúlytalanságok alakultak ki. A gazdaság csak lassan kapaszkodik ki az évtizedek óta nem látott recesszióból, amely négy év átlagos növekedését törölte el és mély nyomokat hagyott a munkaerőpiacon is: a 2007-es 7 százalékról közel 10 százalékra nőtt tavaly az állástalanok aránya, s ez csaknem felerészben tartós munkanélküliséget jelent.
Legalább ilyen aggasztó az adóssághelyzet: 2010 végére a 27-tagú EU átlagos államadóssága a várakozások szerint a GDP 79 százaléka volt, ez mintegy 20 százalékponttal magasabb a 2007-esnél. A válság elleni fiskális ösztönzők visszavonása nem elég a hosszabb távú stabilitás helyreállításához - hangsúlyozza a dokumentum -, és számos tagállamban a GDP-arányos deficit évi fél százalékpontos, a stabilitási és növekedési paktumban előirányzott csökkentése sem elegendő ahhoz, hogy belátható időn belül a 60 százalékos küszöb alá kerüljön az államadósság. Az egyes országok külső adósság-, illetve költségvetési helyzete, ebből fakadóan gazdaságpolitikai mozgástere viszont elég eltérő egymástól, ezért méretre szabott gazdaságpolitikákat kell majd kialakítani.
Kellően elszánt strukturális reformok hiányában a potenciális növekedés gyenge marad - állapítja meg a felmérés. Ha nem tesznek semmit, az EU-ban a következő évtizedben 1,5 százalék körüli GDP-bővüléssel lehet számolni, szemben a 2001-2010 közti évek 1,8 százalékával, az euróövezetben pedig az előző évtized átlag 1,6 százaléka 1,25 százalékosra lassulhat. A rossz kilátások fő oka a válságban kialakult gyenge munkaerő-kihasználtság, az alacsony termelékenység, valamint az európai lakosság öregedése. A munkaerőpiac ugyan valamelyest stabilizálódott tavaly - teszi hozzá a jelentés -, de még mindig 5,6 millióval kevesebb embernek van munkája, mint 2008 második negyedévében. A munkanélküliségi ráta 2010 februárja óta 9,6 százalékon áll, miközben egyes területeken munkaerőhiány van, ami képzési zavarokra utal. A munkaerő-piaci gondok megoldására több eszköz közül válogathatnak a tagállamok: célzott és átmeneti munkáltatói járulékcsökkentés, rugalmas bérezési és alkalmazási feltételek, az idő előtti nyugdíjazás további visszaszorítása, valamint a nyugdíjkorhatár felemelése. A munkanélküli ellátások és az egyéb szociális juttatások rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az munkára ösztönözzön, ne az ellátásoktól tegye függővé az embereket. A most közzétett jelentést még a miniszteri tanácsokon, illetve az európai parlamentben is megvitatják, úgy kerül a márciusi uniós csúcs napirendjére, azután indul be az egyes országokat már külön-külön is érintő egyeztetési folyamat.
