Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meg kell törni a kezelhetetlen adósságok, a pénzügyi turbulenciák és az optimálisnál kisebb növekedés ördögi körét - fejezte ki óhaját a Financial Timesban írott cikkében Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa, felvezetve a tegnap útjára indított első európai szemesztert, vagyis a nemzeti büdzsék összehangolását szolgáló szoros gazdaságpolitikai egyeztetés időszakát. Az európai fellendülés a reálgazdaságban már beindult és önfenntartóvá válik - emelte ki a biztos -, ám erre még árnyékot vet a szuverén adósságok piacának folytatódó válsága.
Fiskális konszolidáció nélkül a pénzügyi piacok könyörületére vagyunk bízva - tette hozzá Rehn egy tegnapi brüsszeli tájékoztatón, de cikkében is ezt említette első számú feladatként: minden országnak rendet kell teremtenie a saját háza táján. A biztos felsorolta, hogy a legrizikósabb országok mi mindent tettek már ennek érdekében, hozzátéve: az EU-nak biztosítania kell, hogy a tavaly májusban életre hívott pénzügyi támogatási mechanizmus megfeleljen céljának. Rehn szerint az európai pénzügyi stabilitási alapot (EFSF) meg kell erősíteni, tevékenységi körét ki kell szélesíteni, át kell tekinteni a pénzügyi támaszok méretét és hatáskörét, nemcsak a most rendelkezésre állókét, hanem a készülő állandó pénzügyi mechanizmusét is.
Ez utóbbival kapcsolatban már egy új konkrét javaslatot is vizsgálnak az eurózóna illetékesei: az EFSF-et 2013 derekán felváltó állandó európai stabilitási mechanizmus (ESM) feltöltése érdekében egyszeri különadót vetnének ki a valutaövezet bankjaira - derül ki egy a Reuters által megszerzett dokumentumból. A tervezetet hétfőn vitatták meg az euróországok pénzügyminiszter-helyettesei, a jövő hétfőn pedig már a miniszterek tanácsa elé kerül; a javaslat értelmében az euróországok bankjainak az eszközállományuk 0,2 százalékával megegyező összeggel kellene hozzájárulniuk a közös mentőalaphoz, ez 50 milliárd euróra rúgna. A befizetett tőkének el kell érnie egy kritikus tömeget, a pénzügyi szektornak pedig érdekében áll, hogy hozzájáruljon egy olyan biztonsági háló megteremtéséhez, amelynek segítségével adott esetben őket is megmenthetik a kormányzatok - áll a dokumentumban.
Az egyszeri bankadó ötletére egyelőre nem reagáltak sem a szektor szereplői, sem az érintett országok illetékesei, az viszont hamar kiderült, hogy Rehn nem sok eséllyel próbálkozik az EFSF "felturbózásával". Tegnap mind a német, mind a francia kormány szóvivője leszögezte: a jelenlegi európai pénzügyi biztonsági háló elég nagy - a berlini megfogalmazás szerint Merkel kormánya nem tartja sem hasznosnak, sem szükségesnek annak megvitatását, hogy az EU-nak növelnie kell-e a gyengélkedő euróországokat megsegítő alapot. Ezzel az eurózóna két meghatározó országa lényegében megerősítette a decemberi uniós csúcson érvényre juttatott álláspontját, amellyel elérték, hogy ne változzék az EFSF hatásköre és nagysága - már csak azért is, mert egyik kormány se szívesen futna most neki egy ehhez szükséges parlamenti jóváhagyási menetnek.
