Elsősorban a feltörekvő országokban okoz aggodalmat, hogy az élelmiszerárak - a globális árupiaci indexekkel párhuzamosan - meredeken emelkedni kezdtek, egyes elemzőket már a 2007-2008-as élelmiszerár-buborékra emlékeztetve; kérdéses azonban, hogy a legszegényebbek körében sok szenvedést okozó drágulás milyen gazdaságpolitikai válaszlépéseket vált ki a különböző kormányokból. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) által összeállított élelmiszerár-indexe hat hónapja folyamatosan nő, decemberben 214,7 ponttal már a 2008 júniusában elért 213,5 pontos rekordot is túlszárnyalta (Napi Gazdaság, 2011. január 6.). A szervezet szakértői szerint ilyen magas élelmiszerárak mellett csak idő kérdése, hogy megismétlődjön a két és fél évvel ezelőtti globális élelmezési válság, az egyre volatilisebb élelmiszerárak pedig hosszú távon is rengeteg problémát okoznak. Rossz jel, hogy Algériában az élelmiszerárak emelkedése miatt zavargások törtek ki hétfőn, ketten életüket vesztették.
A feltörekvő piaci élelmiszer-infláció miatt több befektető és elemző arra számít, hogy ez számos országban a monetáris politika szigorodását váltja ki, hiszen a feltörekvő gazdaságok minden bizonnyal próbálják a társadalmi feszültségek éleződését megelőzni, és az inflációt sem engedik elszabadulni. Indonéziában a kormány pénteken eltörölte az élelmiszerimport-adókat, a piacokon pedig kedden elterjedt, hogy a központi bank 100 bázispontos kamatemelésre készül az inflációt megfékezendő, amire a dzsakartai tőzsde 4,2 százalékos zuhanással reagált. Indiában decemberben 18,3 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, és szintén az inflációs aggodalmakhoz kapcsolódóan esett a mumbaji tőzsde. Kínában tavaly a jegybank már kétszer is kamatot emelt az infláció és az árbuborékok kialakulásának veszélye miatt; ennek ellenére, főleg az élelmiszerárak miatt, novemberben 5,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összehasonlításban, a Citigroup elemzői szerint idén sem lassul a kínai áremelkedés 4,5 százalék alá. A JP Morgan elemzői szerint a fenyegető jelek ellenére még a leginkább veszélyeztetett országokban sem valószínű, hogy a kormányok maguk mögött hagyják a "növekedéspárti" gazdaságpolitikáikat, a UBS Reutersnek nyilatkozó feltörekvő piaci elemzője szerint pedig további 50 százalékot kellene ahhoz emelkedniük az élelmiszeráraknak, hogy a három évvel ezelőttihez hasonló inflációs hatást váltsanak ki - az energia- és műtrágyaárak ugyanis az akkori helyzettel ellentétben nem növekednek hasonló mértékben.
Ami a szegényebb országokban komoly szociális és élelmezési problémákhoz vezethet, az árupiaci befektetőknek jelentős hasznot hoz: az S&P Goldman Sachs Commodity Index például 2010 egészében 50 százalékot, egyedül decemberben pedig közel tíz százalékot emelkedett - az index jelentős részét kitevő kőolaj csupán 15 százalékot emelkedett, a kukorica, a kávé és az ezüst azonban a mutató egészét is lényegesen meghaladta. Nem csoda, hogy 2008-hoz hasonlóan a szédítő áremelkedések mögött többen - köztük a FAO jelentése - nemcsak kereslet-kínálati hatásokat, hanem spekulációt is felfedezni vélnek.
