Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem csak a pénzünkről van szó, az euró sokkal több, mint egy deviza - ezekkel a szavakkal tett hitet Angela Merkel német kancellár szilveszteri beszédében az eurózóna mellett. Az ünnepi beszédben Merkel nem tért ki arra, hogyan is kellene erősíteni az eurót, de a Der Spiegel hetilap legfrissebb száma úgy tudja, kormánya már tervezi az eurózóna stabilizálásának reguláris kereteit. Eszerint a tavaly életre hívott, 2013-ban kifutó 750 milliárd eurós pénzügyi stabilitási alap (EFSF) állandó utódját fel kell majd jogosítani államkötvények vásárlására. A német terv továbbra is elvárná, hogy a bajba kerülő államok kötvényeinek tulajdonosai is osztozzanak az adófizetőkkel a mentőakciók terheiben - állítja forrásai megnevezése nélkül a hetilap. (Mint emlékezetes, Merkelnek egy hasonló kijelentése adta meg a kegyelemdöfést a mentőcsomag ellen sokáig tiltakozó Írországnak: elég volt egy utalás a kockázatos papírok esetleges leértékelésére ahhoz, hogy a befektetők elforduljanak az akkor még a felszínen evickélő írektől.) Az állandó stabilitási alap ugyanúgy kormányközi intézmény lenne, mint az EFSF, az egyes tagországoknak ugyanúgy vétójoga lenne - írta a Der Spiegel, amely azt is tudni véli, hogy a német tartományokban már kötelező "adósságfékeket" javasolnak a segítséget kérő országok számára is.
A kiszivárgott terv jelzi, hogy készítői tudják: tavaly még csak a tűzoltó munkát végezték el a valutaövezet meghatározó vezetői. A tíz legfontosabb európai gazdaságkutató intézetet összefogó Euroframe csoport év végi előrejelzésében kiemeli: a magas kockázati prémiumok állandósulása Európában megakadályozza, hogy a pénzügyi piacokon helyreálljon a normalitás, ami elengedhetetlen egy széles körű gazdasági fellendüléshez. A munkanélküliség és a válságban kialakult fiskális deficitek elleni intézkedések továbbra is gyengítik az aggregált kereslet beindulását - figyelmeztet az Euroframe. A csoport egy hajszállal így is optimistább, mint az Európai Bizottság (EB). Lassan az ECB is elrugaszkodik majd a húsz hónapja egy százalékon álló alapkamattól - jelzi az Euroframe, amelynek várakozásai szerint 2012 végére 1,6 százalékra mehet fel a ráta (a Reuters elemzői konszenzusa ez év végéig nem vár elmozdulást). A csoport nem vonja kétségbe az eurózóna fennmaradását - ellentétben például a független brit CEBR központtal. Abban sokan egyetértenek, hogy az eurózónának magát kell kihúznia a bajból.
Az európai pénzügyi nehézségek visszahatásától tartanak az USA-ban is - amelynek hitelpiacairól elindult az egész válság -, bár az elemzők ott nem sorolják ezt a legfontosabb rizikófaktorok közé. Aggasztóbbnak látják az olaj-, illetve általában a nyersanyagárak emelkedését, a kormányzati és szövetségi állami büdzsék szűkülését, az önkormányzati kötvények piacának vészjeleit, a munkanélküliségi ráta beragadását 9 százalék fölött - sorolta a The Washington Post év végi összefoglalója. Ezzel együtt a legtöbb elemzőcég a tavalyit jóval meghaladó GDP-bővülést vár 2011-től. Az úgy-ahogy beindult növekedést mindenesetre két új elem erősítheti: a menetrend szerint idén megszűnő adócsökkentések nemcsak megmaradtak, hanem még ki is egészültek egy kétszázalékos munkavállalói járulékmérsékléssel, az alapkamatot zéróközelben tartó Federal Reserve pedig újabb pénzekkel árasztja el a piacot a novemberben bejelentett újabb élénkítési program keretében. Általános elemzői vélemények szerint az lehet a trend, hogy a fogyasztás a jövedelmekkel arányosan emelkedik, ám a háztartások prioritása továbbra is az lesz, hogy leépítsék a pénzügyi válsághoz vezető úton felhalmozott adóssághegyeket - hacsak az elmúlt három szűk esztendőben felgyülemlett igények annyira be nem robbantják a keresletnövekedést, hogy az már öngerjesztő folyamattá váljék.
