Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Országos sztrájkot tartottak tegnap több szektorban is a francia szakszervezetek, egy hónapon belül már negyedszer tiltakozva a készülő nyugdíjreform ellen. A légi közlekedésben 24 órás munkabeszüntetést hirdettek, a párizsi Roissy-Charles de Gaulle repülőtéren a járatok harminc százalékát, az Orlyn a felét törölték. (A Malév párizsi járatai menetrend szerint közlekedtek - közölte az MTI.) A vasutasok közel negyven százaléka nem vette fel a munkát, de előre közölték, mely vonatok járnak: a belföldiek alig harmada közlekedett, a külföldieket kevésbé érintette a sztrájk, a Csatorna-alagútban Párizs-London között járó Eurostart pedig egyáltalán nem. A munkabeszüntetés a kikötőkre is kiterjedt - írta a Reuters -, függetlenül attól, hogy több kikötőben, főleg olajterminálokon, már bő két hete egyébként is sztrájkolnak.
Párizsban eredetileg úgy számoltak, hogy a metró csak 20 százalékban működik majd, végül azonban a szerelvények háromnegyede elindult a reggeli forgalomban. A tömegközlekedési dolgozók szakszervezetei várhatóan lapzártánk után szavaznak arról, hogy gördülő sztrájk lesz-e a munkabeszüntetésből. Megbénult a közszféra jó része is, a tanárokon és az egészségügyi dolgozókon át a postásokig, de érintettek voltak a távközlési és az energiaszolgáltatók, valamint az olajfinomítók többsége is. Utóbbiak termelése a kikötői sztrájkok miatt is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, a BBC beszámolója szerint Korzikán már kifogyott a dízel, és az európai dízelárak is azért emelkednek, mert a dél-franciaországi Fos-Lavera olajkikötőbe nem tudnak beállni a tankerek. Ha a szakszervezetek a hosszabbítás mellett döntenek, akkor már az egész országban fennakadások kezdődhetnek az üzemanyag-ellátásban. Ez akkor is megtépázhatja Nicolas Sarkozy elnök amúgy is csekély népszerűségét, ha a közvélemény-kutatások szerint a franciák többsége támogatja a tiltakozó akciókat.
A sztrájkokat országszerte tömegdemonstrációk kísérték, ezek következő menetét szombatra hirdették meg - kimenetelük nyilván nagyban függ attól, mi lesz a nyugdíjreform sorsa. A törvény tervezetét a nemzetgyűlés már elfogadta, a szenátusban a héten zárul le róla a vita, s várhatóan a hónap vége előtt végszavazást tart a parlament. A 70 milliárd euró megtakarítással kecsegtető reform keretében fokozatosan felemelik a nyugdíjkorhatárt 60-ról 62 évre, és teljes összegű nyugdíj a jelenlegi 65 helyett 67 évtől jár majd (vagy 41 és fél év munkaviszony után a mostani 40 és fél helyett) - e két kulcselemet már a szenátus is jóváhagyta. Az OECD statisztikái szerint jelenleg a francia munkavállalók visszavonulásuk után több esztendőt töltenek el nyugdíjasként, mint a szervezet bármelyik másik országában dolgozó társaik.
