Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több mint egy évtizede nem jártak olyan rosszul a Nobel-díjasok, mint az idén: az elismerés mellé járó 10 millió svéd korona reálértékben számolva 1999 óta most éri a legkevesebbet - állapította meg a Financial Times. A hatféle díj mellé 2001 óta jár változatlanul ekkora összeg - a megelőző évtizedben csaknem minden évben növelték valamivel. A díjakat finanszírozó Nobel-alapítvány vagyona 22,3 százalékkal apadt le a 2008-as pénzügyi válságban és bár azóta valamennyit visszaszerzett, a 2009 végi 3,11 milliárd korona még harmadával alacsonyabb az egy évtizeddel korábban, a dotcom- lufi idején elért csúcsértéknél. Alfred Nobel 1895-ben tett végrendeletében előírta, hogy a hagyatékát biztos értékpapírokban kell elhelyezni, s ennek jövedelmét kell évente kiosztani; az alap értéke folyamatosan csökkent 1950-ig, amikor a svéd kormány jóváhagyta a szabályok lazítását, lehetővé téve a szélesebb skálájú befektetéseket. Ma a vagyon valamivel több mint a fele globális részvényekben van, mintegy 20 százaléka fix hozamú eszközökben, a maradék pedig alternatív eszközökben, beleértve a hedge fundokat és az ingatlantulajdont is.
Az alap vagyona ma csaknem a duplája annak, amit Nobel beletett, inflációs kiigazítással is - hangsúlyozta Michael Sohlman ügyvezető igazgató. A jövő évi díj összegéről várhatóan áprilisban döntenek, de Sohlman szerint számos külföldi díjazott jól járt az elmúlt évtizedben a korona felértékelődésével. A mostani válság óta nagyobb súlyt helyeznek az indexalapú befektetésekre, ám alapvetően kitartanak az aktív vagyonkezelés mellett. Az alapítvány befektetési szabályzata nem nyilvános.
