Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén júliusban az Európai Unió országainak 23,057 millió polgára volt munka nélkül, ez ugyan 45 ezerrel kevesebb a júniusinál, de bő egymillióval több, mint egy évvel korábban - derül ki az Eurostat tegnap közzétett összefoglalójából. A munkanélküliségi ráta 9,6 százalékos volt, ugyanannyi, mint egy hónappal azelőtt és a Bloomberg által megkérdezett elemzők ennyit prognosztizálnak augusztusra is - az eurózónában viszont 10 százalékos volt és feltehetően marad is ez az arány.
A júliussal zárult 12 hónapban csak három uniós ország, Ausztria, Málta és Németország számolhatott be a munkanélküliség mérséklődéséről, kettőben változatlan maradt a ráta, a többi 22-ben viszont nőtt az állástalanok tábora (leginkább Lettországban és Litvániában). A munkanélküliségi skála egyik végpontján Ausztria áll, alig 3,8 százalékos rátával, a másikon Spanyolország, ahol már a 20,3 százalékos szintet is elérték.
A trendekről szólva azt emelte ki az EU statisztikai hivatala, hogy 2000 elején valamivel 20 millió alatt volt az állástalanok száma az unióban, majd némi hullámzás után 21 millió körül maradt a 2002 és 2005 közepe közt eltelt időszakban. Utána hosszú javulás kezdődött: 2008 első negyedévében már csak 16 millióan kerestek munkát a 27 tagú közösségben (ez 6,7 százalékos aránynak felelt meg). Nagyjából hasonló tendenciák mutatkoztak az eurózónában is, bár 2000-től 2004 közepéig a valutaövezetben valamivel alacsonyabb volt a munkanélküliség, mint az EU egészében - ez a trend az unió bővítése után fordult meg.
Aggasztó jelenségként mutatott rá az Eurostat a hosszú távú munkanélküliség helyzetére. Tavaly a munkaerő-állomány mintegy 3 százaléka volt már több mint egy éve állás nélkül, ezeknek a fele pedig már két évnél is hosszabb ideje kiszorult a munkaerőpiacról.
